www.lengyelorszag.travel

Az emlékét őrizve
Vannak helységek, helyek Lengyelországban, melyek a lengyelek emlékezetében mindig II. János Pál pápára fognak emlékeztetni.
Wadowice – gyerekkor, az ifjúság helye, ahol minden épület, kő Rá emlékeztet. Ahol a krémesek a város cukrászdájában, melyekre az idősödő Pápa szeretettel emlékezett – legendává váltak. Itt a Groń és Leskowiec között vezető útvonal, melyet oly sokszor tett meg, természetesen a Nevét viseli.
Kalwaria Zebrzydowska – 44 barokk kápolnájával a Żar hegy oldalában, ahol 400 éve a Nagyhéten misztérium játékot mutatnak be. Innen indult édesapjával a kis Karol zarándokútjaira.
Częstochowa – a Jasnogórai Kolostorral ahova fiatalon többtucatszor tért vissza – gyalog, kerékpáron, gépkocsival, s végül pápai helikopterrel, hogy fejet hajtson a Fekete Madonna előtt, akit különösen tisztelt.
Krakkó – ahol éveken keresztül mint pap dolgozott, majd érseke lett. Lengyelország történelmi fővárosa – az Ő városává vált. Ahol a II. János Pál útvonal minden Vele kapcsolatos helyet érint. Mint pl. a Püspöki Palota híres ablakát, ahonnan a látogatásai alkalmával felejthetetlen éjszakákat töltött honfitársaival. Błonia – Kościuszko, Piłsudski halom árnyékában, ahol több mint 2 millió honfitársának celebrált misét. Az általa alapított Isten Irgalma Temploma Łagiewniki-ben (ahol magyar kápolna is van).

Pápa nyomában Krakkóban
Krakkóban élt, tanult és dolgozott II. János Pál pápa 1938 – 1978 között. Krakkói tartózkodása legjelentősebb helyszínei:

1. Püspöki Palota – ul. Franciszkańska 3
2. Szt. Ferenc-templom – ul. Franciszkańska 2.
3. Szeminárium épülete – ul. Podzamcze 8.
4. Pápa lakóhelye 1958 – 67 között, ma múzeum – ul. Kanonicza 21.
5. Wawel Katedrális – Wawel dombon
6. Szt. Mihály Arkangyal és Szt. Stanisław templom – ul. Skałeczna
7. Jan Tyranowski ház – ul. Różana 11.
8. Szt. Stanisław Kostka-templom – Dębniki, ul. Konfederacka
9. Lakóház – ul. Szwedzka 12. 1944-ben rövid ideig itt lakott későbbi Pápa - ekkor a fiatal írók titkos találkozó helye volt itt.
10. Pápa lakóháza – ul. Tyniecka 10.
11. Pápa Sziklája – Błonie
12. II. János Pál szobra – Jordan Park, ul. 3 Maja
13. Jagelló Egyetem – Collegium Novum, ul. Gołębia 24.
14. Mária-templom – Főtér
15. Szt. Flórián-templom – ul. Warszawska 1.
16. II. János Pál szobra – Strzelecki Park, ul. Lubicz
17. Szülei sírja – Rakowice-temető, ul. Prandoty
18. II. János Pál korház – ul. Prądnicka 80.
19. Szt. Hedvig-templom – ul. Łokietka 60.
20. Úr Arkája-templom –Nowa Huta, Bieńczyce, ul. Obrońców Krzyża 1.
21. Szt. Maksymilian Maria Kolbe-templom – Mistrzejowice, os.Tysiąclecia 86
22. Zakrzówek kőbánya – kiskápolna ul. Ruczaj-Pychowicka és ul.Kamieniarska-Wyłom kereszteződésnél
23. „Solvay” volt vegyi üzem– most Modern Művészetek Centruma, ul. Zakopiańska 62.
24. Isten Irgalma Temploma – Łagiewniki, ul. Siostry Faustyny 3-9.
1998-óta tartott a jelenlegi bazilika felépítése, amelyet nyáron 2002-ben II. János Pál szentelt fel. A templom egyik érdekessége a bazilika alatti részben található, különböző országokból érkező zarándokok számára tervezett 5 kápolna, amelyek közül az egyik magyar. A kápolnákat úgy tervezték, hogy egyszerre több nyelven lehessen bennük kényelmesen imádkozni. A kápolnában mozaiktechnikával készített képeken közös lengyel-magyar szenteket és boldoggá avatottakat láthatunk.
25. II. János Pál Repülő tér – Kraków-Balice

Varsó – ahol a Piłsudski téren mondta ki azokat a szavakat, melyek alapvetően megváltoztatták Lengyelország történelmét. Ezen a téren búcsúztatták Varsó lakói spontánul II. János Pál-t. Ezen a téren hamarosan II. János Pál szobrát csodálhatjuk meg.
Karol Wojtyła – turistaútvonalak

II János Pált – mint nagy turistát, vagy utazót ismerte meg a világ. Több mint 100 országot kereset fel – ezt mindenki tudja róla, azonban azt, hogy milyen nagy örömmel kirándult, túrázott Karol Wojtyła Lengyelország területen, azt kevesen tudják. Sokan azt sem tudják, hogy a Lengyel Természetbarátok Szövetsége a PTTK tiszteletbeli tagja címével ajándékozta meg amit a Pápa el is fogadott.
Ismerte az egész országot, járt mindenfelé, de voltak különösen kedvelt útvonalai. Wadowicében nevelkedett a Beszkidek lábánál s gyerekkorától édesapjával járta a hegyeket, melyeket nagyon szeretett. Mint pápa mondta a góráloknak (hegyilakók) „egész Lengyelország a hazám, mégis az a része az országnak ahonnan jöttetek különösen a szívemhez nőtt, hiszen ott születtem, ott töltöttem életem nagy részét, ott lettem pap, a ti érseketek voltam, hegyvidéki érsek, kardinális, s végül góral pápa lettem”.

Szerette a lengyel folyókat, tavakat. Fiatal barátaival – akiket minden szempontból vezetett, bejárta 1954 – 78 között Lengyelország legszebb, legnehezebb turistaútvonalait. Emlékét a helyi lakosság, a hatóságok ezeken a helyeken megőrizték.

Bieszczady
1953 augusztusában a Bieszczady elhagyott, néptelen terület volt. Ezek a gyönyörű, erdős dél-kelet lengyelországi hegyek vártak a civilizáció betörésével. Nem voltak még lakott települések sem amikor a fiatal 33 éves Karol Wojtyła 17 barátjával Haliczból, Tarnicából elindult Krynicára. Valóban úttörő túráskodás volt. Előfordult, hogy hatalmas hátizsákokkal Ustrzyki Górne-ból Cisnába 43 km-es hegyvidéki utat tettek meg egy nap alatt. Ma a lengyel Bieszczady legmagasabb csúcsán áll egy kereszt, mely Karol Wojtyła fenti kirándulására emlékeztet.
Utoljára 1978 nyáron túrázott itt, s kapott értesítést VI. Pál haláláról, megszakítva túráját visszatért Krakkóba, majd utazott el Rómába a pápaválasztásra, s két hónappal később 1978 őszén választatták meg a Péteri trónra.

Ismétlés földrajzból

Nem véletlenül hoztak létre a Szandeci Beszkidek teljes területén egy Tájvédelmi Parkot. A gyönyörűen hömpölygő Poprad folyó két hegyvonulata kettéosztja a területet a Radziejowaire és Jaworzyna Krynickaira. A vidék állat és növény világa igen gazdag. A hegyek lábánál régi hegyvidéki gyógyüdülőhelyek vannak elszórva – Piwniczna, Muszyna, Rytro, s az üdülőhelyek gyöngyszeme Krynica.
Mennyire ismerte és őrizte meg emlékezetében ezeket az útvonalakat, meggyőződhettek róla Stary Sączban a hívők, amikor Kinga (IV. Béla lánya) szenté avatásán emlékezetből pontosan idézte a kiránduló útvonalakat:
„Most egy kis ismétlés földrajzból. Stary Sączban vagyunk. Innen indulunk Dzwonkówkába, Wielka Radziejowába és Przehybára. Eljutunk a Wielka Radziejowába, visszatérünk Przehybára s lemegyünk, vagy lesiklunk Przehybaról Szlachtowába és Krościenkoba.
Krościenkoban a Kopia Górkán van az Oaza /az ifjú katolikusok központja/. Krościenkoban áthaladunk a Dunajecen, ami innen Sącz irányába folyik: Stary majd Nowy Sączba, és már vissza is értünk”
A Przehyba menedékházban, az emlékkönyvben Karol Wojtyła beírásai találhatók. A fent leírt útvonalak 3. szakaszán most információs tábla áll „ismétlés földrajzból” felirattal.

Dunajeci áttörés
Már XVIII. sz.-tól vonzzák a Pieninek a turistákat. Fehér mészkőfalak emelkednek a magasba a zöld mezőből. Ezen a mesésen szép tájon folyik keresztül a Dunajec folyó, áttörve a hegyeket, hét éles kanyart alkotva. A Pieniny hegyeket a lengyel hegyek gyöngyszemének tartják, a Dunajeci áttörést a szép tájak szerelmesei Európa legszebb vidékének. Ezen az áttörésen a tutajozás hagyományos faépítményeken felejthetetlen élményt nyújt a turistáknak.
A különleges élményeket kedvelő turisták a hagyományos tutaj helyett a kajakozást részesítik előnyben ezen a hegyi folyón. A PTTK által szervezett kajaktúráknak már 50 éves hagyományuk van, s 1953-ban Karol Wojtyła is részt vett az egyik első ilyen túrán.
Stanisław Stolarczyk így ír erről a „II. János Pál hobbija” című könyvben: „Nowy Targból indultak, szerencsésen elhagyták a Dębno melletti hidat, a régi góral falut a híres fatemplomával, melyet a betyárok építettek, akiknek megjelent szent Miklós. Elhagyták a Czorsztyni vár romjait, majd a Nedeci várat, s csak Sromowce Niżne-ben mutatta ki a Dunajec a foga fehérjét. Karol Wojtyła kajakja megsérült, s kezdett belefolyni a víz. Szerencsére a sérülés nem volt jelentős, s így meg tudta tenni a teljes utat a pieninski áttörésen. A kajak egészen Szczawnicáig bírta, de a cél után elsüllyedt. Karol Wojtyła megfürdött a hideg dunajeci vízben. Minden megtelt vízzel, csak a breváriuma maradt szárazon”.
Hozzá kell tenni, hogy a leirt útvonalon a vízduzzasztó megépülése után még a hatalmas Czorsztyni tavat is le kell győzni.

Tátra
„Képzeljük el azokat a nyári vasárnapi délutánokat, amikor a 10 éves fiú, Karol édesapja és bátyja, Edmund társaságában Wadowicéből Iłowiec-re kirándul – írja Tadeusz Olszewski a „Fennsíkokon és völgyeken keresztül” című könyvében. – Az útvonal nem hosszú. Másfél óra séta elengedő, hogy felérjenek a csúcsra a lankás domboldalon, ahonnan Skawa völgyének széles panorámája tárul a látogató elé. Nagyon jól látszik innen a Mucharz-i kis templom fehér tornya, Leskowiec erdős háta, s a messzeségben a Babia Góra. Augusztusban, amikor a késői nyár tiszta levegője átláthatóvá teszi a teret a Babia Góra-tól balra feltűnik a horizonton a Tátra kékes koronája. Ide szeretett volna – 100 km-es távot megtéve, majd megmászva a sziklákat eljutni a 10 éves fiúcska. Évek múlva, amikor már mint felnőtt pap, illetve krakkói püspök Karol Wojtyła itt a Tátrában töltötte szabadidejének sok kellemes percét.”
1952-ben kereste fel először a Tátrát. Megjárt ezután minden jelzett útvonalat, télen, nyáron. A menedékházak közül különösen megszerette a Polana Chochołowskán valamint a Morskie Oko felett találhatókat – ahol gyakori vendég volt. Amikor csak tehette visszatért a Tátrába, még a pápai lengyelországi zarándoklatai idején is. 1983-ban ellátogatott a Chochołowska völgybe – ennek az emlékét őrzi a Niżnia Brama sziklafalban elhelyezett medál, valamint a Pápai Útvonal a Polana Chochołowska PTTK menedékháztól a Dolina Jarząbcza-ig. Ez az első pápai hegyi kiránduló útvonal, melyet később számos követett a Szentatya „kis hazájában”.

A Babia Góra
A Babia Góra – a Żywieci Beszkidekben Lengyelország második – a Tátra után – legmagasabb hegylánca. Méltóságteljesen emelkedik ki 1/2 km magasságban Zawoja felett a környező fennsíkból. Aszimmetrikusan elhelyezkedő hatalmas sziklatömbjei az erdőhatár felett úgy helyezkednek el, hogy északról tekintve elérhetetlennek tűnnek. Titokzatos, gyönyörű, királyi. Minden évszakban lenyűgöző, mind zöld erdőkkel, mind fehér hóval borítva. Mindig nagyon közel állt Karol Wojtyła szívéhez.
Gyerekként túrázott már itt a leendő pápa. Mint fiatalember 1938-ban fizikai munkát végzett az Orawa-ból a Przełęcz Krowiarki-be vezető úton. Az Orawski Etnográfiai Park kerítésénél a Misińce házán emléktábla jelzi, hogy itt lakott a fiatal munkás.
A Przełęcz Krowiarki a turisták könnyen megtalálhatnak egy másik emléktáblát, Karol Wojtyła 1978 szeptember 8-i utolsó hegyi túráját jelzi. Ez a túra a Policán vezetett keresztül Skalica Górnából – Hala Krupowán és Polica csúcsán Przełęcz Krowiarki-ra. Ez az útvonal a kék és piros jelzés mellett ma már sárga pápai zászlóval is jelzett.

Pápai Útvonalak Alapítvány
2003-ban jött létre Krakkóban a Pápai Útvonalak Alapítványa. Ennek az Alapítványnak, valamint az önkormányzatoknak köszönhetően több helyen pápai jelzett turistaútvonalak jöttek létre, Rabka Zdrój-ban Turista Pápa Sziklatömb emlékművet lepleztek le.
Ilyen útvonalak:
Rabczańsko-Mszański: Rabka – Zaryte – Luboń Wielki – Mszana Dolna
Limanowski: Beskid Wyspowy – Rydza-Śmigłego marsall hágó - Limanowa
Podhalański: Rabka Zdrój – Piątkowa – Raba Wyżna
Gorczański: Ludźmierz (a II. János Pál pápa által megkoronázott Szűzanya
Szoborral) – Hala Rusnakowa (Szűzanya kápolna) – hala Długa a Turbacz-nál
Hamarason kitáblázzák a Jura Krakowskán keresztül Częstochowába vezető, valamint az Orawa – Ziemia Jordanowska – Podhale útvonalat is.

Czarna Hańcza
A Wigierski Nemzeti Park területén folyik a Czarna Hańcza folyó a Wigry tóba. Ezen a folyón kiválóan lehet kajakozni. Karol Wojtyła 1954-ben egy fiatalokból álló csoporttal tette meg ezt a túrát. A terület szépsége annyira megragadta, hogy 1999-ben a lengyelországi zarándoklata idején visszatért a területre, s két zarándokhelyet is felkeresett a Czarna Hańcza mentén. A Wigry mellett levő egykori kamaldoli kolostorban van azaz egyszerű apartman, ahol megszállt a Pápa zarándoklata idején. A Studziennicze Tó szigetecskéjén, a csodálatos Szűzanya kápolnája mellett ma II. János Pál emlékműve áll.

Bory Tucholskie
1953-ban ez volt Karol Wojtyła első kajaktúrája, ahová tanítványaival látogatott el. A Brdán 238 km hosszan Lengyelország legnagyobb erdőségén keresztül vezet ez a kajaktúra. Több tavat is átszelve. Gyönyörű festői útvonal.
A túra mély nyomott hagyott Karol Wojtyła-ban ezért kétszer is visszatért ide: 1966-ban és 1972-ben. Ezekre a túrákra emlékeztet a Czernica faluban álló kápolna a Dybrzyk és Kosobudno tavak találkozásánál.

Püspöki folyó
Łyna Warmia legfontosabb folyója. Gyönyörű, változatos, meglepő. Többször át kell vinni a kajakot. Időnként tavakon, csendes vidéken vezet, időnként mint a hegyi folyók dübörög. Olsztynon – a tóvidék fővárosán folyik keresztül – valamint Lidzbarkon a warmiai püspökök székhelyén.
1958-ban Karol Wojtyła mint pap és a Lublini Katolikus Egyetem professzora vett részt egy ilyen kajaktúrán. Útközben kapott egy visszahívó levelet Varsóból, s ezután már mint püspök folytatta a túrát. Ezért a helyiek a Łyna-t püspöki folyónak hívják.

Róla Elnevezett Útvonal
Lengyelország legszebb kajaktúra útvonalának a Drawa-t tartják. Különböző szakaszai vannak. A felső szakasz Stare Drawsko- ból, vagy Czaplinek-ből – Drawsko tó partjáról vezet a Lubie tóhoz – könnyű útvonal. Déli szakasz – Nowe Bielice-be vezető – tapasztalt kajakozóknak való. A 8 km-es szakasz nehéz – mint a hegyi patakokon. Két erdei tavon tele farönkökkel a Mielno tavon, vízierőművön s egy nagyobb tavon vezet át a Drawieński Nemzeti parkba, ahol ismét erdei áttöréseken folytatódik.
Czaplinek-ból Krzyż-be Karol Wojtyła először 1955-ben kajakozott. 6 évvel később Złocieniec-ból, Drawán felfelé a Żerdno tavon Czaplineken keresztül, mint püspök kajakozott. 1967-ben Czaplinek-ból indult kajaktúrára barátaival, ekkor már mint bíboros. Ezért a Drawa vízi útvonalat Róla nevezték el.

Linkajánló

• A Pápai útvonalak honlapja