A régészturizmus a szabadidő eltöltésének egyre népszerűbb formája. A legtöbb turistát a lovagi-régészeti rendezvények vonzzák, amiket általában régi várak területén tartanak. Lengyelország régészeti szempontból nem mondható sivatagnak. A kutatók szerint az ország területén pár ezer ásatási terület található. Ezek legtöbbször koraközépkori vagy még ennél is régebbi (mint pl. a luzsicai kultúrához tartozó Biskupin) telepek vagy fallal körülvett települések.
Biskupin a lengyel régészet névjegye. A telepet a XX. század húszas éveiben egy helyi történelemtanár fedezte fel, akinek felkeltették érdeklődését a Biskupini-tóból kiálló cölöpök. Hamar kiderült, hogy egy régi fából épült település maradványairól van szó, ahol a luzsicai kultúra (i. e. VIII-VII. sz.) képviselői laktak. Sokáig úgy gondolták, hogy a települést szlávok alapították, de miután azok Lengyelország területére legalább 1000 évvel Biskupin pusztulása után érkeztek, ez az elmélet nem vehető komolyan. Jelenleg Biskupin területén található Lengyelország legnagyobb régészeti skanzenje. Nem csak az erődített település maradványait rekonstruálták, hanem létrehoztak egy kísérleti régészettel foglalkozó intézetet is. Az évente megrendezett régészeti fesztiválon élő betekintést nyerhetünk a település ókori lakóinak mindennapjaiba.
A „játék a múlttal” Wolin szigetén lehetséges. A szigeten, egy skandináv kereskedelmi lerakat területén, viking és szláv harcosokkal találkozhatunk, akik veszélyesnek tűnő csatákat vívnak egymással. Krzemionki Opatowskie területén található neolit településen nagyon érdekes „kőkorszaki” találkozókat tartanak, ahol az őskori kovakőbánya megtekintése után fazekas foglalkozáson vehetünk részt, meghallgathatjuk egy jós tanácsait, és lepényt is süthetünk.
Régészeti játékokat skanzenekben is tartanak. Będkowicében, Sobótka mellett az utóbbi időben újjászülető újpogány mozgalmak szoktak gyűléseket tartani. Egy kis szerencsével nem csak néhány kunyhót, a kaput meg a cölöpfalat láthatjuk, hanem egy „valódi” szláv férfivá avatási szertartást is.
