Gdańsk – a tengerparti város varázsa

Gdańsk egy ezeréves múlttal rendelkező város, Lengyelország tengeri fővárosa, a Balti-tenger egyik legnagyobb kikötője. Különleges metropolisz, amelyet mindig is áthatott a bátorság és a szabadság szelleme. A település mottója, a latin Nec temere, nec timide közmondás kiválóan jellemzi az egykori Hanza-várost. Ezt az örökérvényű bölcsességet, mindannyiunknak érdemes megjegyezni: bátran, de megfontoltan!

 

Gdańsk mindig is különböző nemzetiségek és vallások találkozóhelye volt, köszönhető ez nemcsak a kikötőnek, de annak is, hogy egykor a szárazföldi határok is a város közelében húzódtak. A kezdetben lengyel hercegek uralta várost 1308-ban foglalta el a Német Lovagrend. Gdańsk 1454-ben saját kérésére lett ismét Lengyelország része, ezért IV. Kázmér király az ún. „nagy kiváltságokkal” jutalmazta meg a várost, amelyek hosszú távú áldásos hatással voltak a fejlődésére. 1793-tól Danzig néven porosz fennhatóság alá került, és egy rövid periódustól eltekintve – 1807–1815 közt szabad városállam volt – 1920-ig német terület maradt. A versailles-i szerződés értelmében 1920. november 15-én jött létre a Gdańsk Szabad Város nevű városállam lengyel vámterületen. 1939-ben a Gdańskkal kapcsolatos vita adott ürügyet a hitleri Németországnak Lengyelország megtámadására, a város a szerződések rendelkezései ellenére a Harmadik Birodalom része lett. A háborúban lerombolt város 1945-ben tért vissza végleg Lengyelországhoz, amely követ kő után felemelve adta vissza Gdańsknak méltóságát és lelkét, amelyekről évszázadokon át híres volt. Ma a több mint ezeréves balti metropolisz az egész világot ámulatba ejti.

 

A Királyi út

Gdańskban szó szerint mindenhol történelembe botlunk. Ez azonban nem „vigyázzban álló”, zászlókat lengető történelem, hanem olyan, amely átszövi életünket, gondolatainkat és érzéseinket. Történelem, amely alakít minket. Gdańsk, ahogy Jan Błoński írja: „magán hordozza a korok bélyegét, amelyeken át kellett hágnia”. Ezt a bélyeget látjuk a Hosszú Piacon (Długi Targ) sétálva a gdański patríciusok házai közt, a turisták tömegéből szinte hallani a királyi kíséret visszhangját, amely a Királyi úton (Trakt Królewski) halad végig…

A Királyi út az óváros nyugati oldalán, a Magas és az Arany kapunál (Brama Wyżynna, Brama Złota) kezdődik, a város polgársága hagyományosan ezeknél a kapuknál fogadta illusztris vendégeit. A királyi kíséretek a kapukon belépve a Hosszú utcán (ulica Długa) át jutottak el a Hosszú piacra (Długi Targ). A gdańskiak évszázadokon át szívesen áldozták vagyonukat a város szépítésére. Ennek köszönhetően a gdański belváros egy csodálatos műemlékegyüttes, amelyből kiemelkedik a gazdagságával ámulatba ejtő Városháza. Az épület magas, sisakos tornyából, melyen Zsigmond Ágost király szobra áll, a város gyönyörű látképe tárul elénk. A Városháza Vörös terme, vagy más néven a Nagy Tanácsterem, a németalföldi manierizmus legszebb műveinek kvintesszenciája. A vörös selyemmel borított falak háttere előtt gyönyörű kandalló áll. A plafon díszítése királyi palotához méltó. Ilyen díszletek közt mutatja be kincseit a Gdański Várostörténeti Múzeum.

A Városháza közelében álló Neptun-kút (Fontanna Neptuna), Arany-ház (Złota Kamiennica) és Artúr-udvar (Dwór Artusa) olyan épületek, amelyek egyszerre ébresztenek csodálatot és tiszteletet. Utóbbiról érdemes megemlíteni, hogy csodálatos gótikus belső tere a történelem folyamán ugyanúgy helyt adott sörmérésnek, álarcosbáloknak, mint bírósági tárgyalásoknak vagy uralkodók fogadásának.

Az Óváros, vagyis Gdańsk legismertebb, műemléki városrészének egyik legautentikusabb látványt nyújtó „utcája” a Motława-folyó. A folyó egyik oldalán régi korokat idéző lakóházak és kapuk találhatók, melyek közül is kiemelkedik a város egyik jelképe a Daru (Żuraw), amely Európa legnagyobb középkori kikötői emelőszerkezete. A másik oldalon, a Magtár-szigeten (Wyspa Spychrzów) viszont régi gabonatárolók által ihletett modern házakat láthatunk.

A Királyi útvonal lakóházainak földszintje tele van hangulatos vendéglátóhelyekkel, a gyerekek kedvence például a Ciu Ciu Cukorkagyár (Manufaktura Cukierków Ciu Ciu). Ma ez az egész útszakasz egy csodálatosan színes, élettel teli sétálóutca.

A Balti-tenger partvidékére jellemző téglagótika gyönyörű példája a Nagyboldogasszony-bazilika (Bazylika Mariacka). A templom olyan művészettörténeti remekeket rejt, mint a Gdański Szép Madonna, a Pieta, illetve az ötméter magas Szűz Mária megkoronázása oltár. A templom 82 méter magas tornyából pedig jó idő esetén garantált a csodálatos kilátás.

A bazilika mögött található Mária utca (ulica Mariacka) különlegessége a házak előtt található díszes előlépcsős teraszok, amelyek egykor Gdańsk többi utcáját is díszítették. A lépcsők előtt borostyánárusok standjai vonják magukra a figyelmet. A borostyánkő Gdańsk igazi kincse, az Óvárosban sétálva mindenképpen érdemes megtekinteni a Borostyánkő Múzeumot (Muzeum Bursztynu). 

A Shakesperae fesztiválnak otthont adó, országos szinten is különleges, nyitható tetőszerkezettel rendelkező Gdański Shakespeare-i Színházat (Teatr Szekspirowski) szintén érdemes útba ejteni.

 

A szabadság és a Szolidaritás bölcsője

Három darab 42 méter magas kereszt horgonnyal – ez a Hajógyári munkások emlékműve a Szolidaritás téren (Plac Solidarności), amely az 1970-es tragikus eseményeknek állít emléket. Ugyanitt található az Európai Szolidaritás Centrum (Europejskie Centrum Solidarności), a lengyelek szabadságért folytatott küzdelmét bemutató interaktív múzeum, ahol megismerhetjük a kommunista rezsimmel szembeni ellenállást, a Vasfüggöny mögött élő népek által hozott áldozatokat, illetve a győzelmet, amely nemcsak az ő, de az egész világ sorsát megváltoztatta. Itt, a Gdański Hajógyárban (Stocznia Gdańska) kezdődött ugyanis 1980 augusztusában a híres sztrájk, amely hamarosan „lángba borította” egész Lengyelországot, és számos engedményre, köztük a Szolidaritás Szakszervezet elismerésére kényszerítette a lengyel kormányt. A gdańskiak mindig is bátrak, büszkék és szabadságszeretők voltak.

A nemrég létesült II. Világháború Múzeuma (Muzeum II Wojny Światowej) a világ egyik legnagyobb kiállítása, amely e véres konfliktusnak állít emléket. A tizennégy méterrel a föld alatt található fő kiállítótérben megismerhetjük a Westerplatte és a Gdański Lengyel Posta hőseinek történetét, akik elsőként szálltak szembe a náci megszállókkal. A múzeum több nemzet és a világ különböző régióinak szempontjából is bemutatja ezt a szörnyű háborút.

 

Gdańsk sokkal több mint az Óváros!

A híres Gdańsk-Oliwai Főszékesegyház (Archikatedra Oliwska) orgonája több mint 7800 síppal és több mozgatható elemmel rendelkezik. A templomlátogatást érdemes összekötni a székesegyház körül található Park Oliwában tett sétával, amely tele van csodálatos kis tavakkal, sziklakertekkel és sétányokkal. A parkot középen szeli ketté az Oliwai-patak, amelyen egy helyen még vízesés is található.

Kicsit messzebb található, de a természet, és főleg a madarak szerelmeseinek mindenképpen ajánlott a Sobieszewski-sziget (Wyspa Sobieszewska), azon belül is a két madárrezervátum, a Ptasi Raj és a Mewia Łacha felkeresése.

Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy Gdańskot gyönyörű, széles, homokos tengerparti strandok veszik körül, amelyeken korszerű kerékpárutak vezetnek végig. Sobieszewo, Jelitkowo, Stogi és Brzeźno – ezek a város legnagyobb strandjai, amelyek közelében számos szállodát, éttermet is találunk.

A gyermekes családoknak kiváló programpont a Hevelianum, ahol érdekes tudományos és történelmi ismeretekkel gazdagodhatunk. Ezenkívül a Gradowa-hegyről (Góra Gradowa), ahol a központ található, Gdańsk csodálatos látképe tárul elénk. Az akadálymentesített oktatási centrum a korábbi Gradowa-hegyi erődben (Fort Góry Gradowej) került kialakításra, és egy húsz hektáros park veszi körül.

A labdarúgás kedvelőinek kötelező programpont a Stadion ENERGA Gdańsk meglátogatása. A különleges formájú, borostyánkőre emlékeztető aréna a 2012-es Európa-bajnokságra épült, befogadóképessége 41 ezer fő. 2021-ben itt rendezték meg az Európa-liga döntőjét. A stadionban található egy szabadidőközpont is, amelynek programkínálatában életkortól függetlenül biztosan mindenki talál magának valami érdekeset.



Basic information
Terület
262 km²
Népesség
582 205 (2017)

A Versailles-i Szerződés nyomán 1920. november 15-től Gdańsk Szabad Város lett, lengyel vámterületen. 1939-ben a Gdańskkal kapcsolatos vita adott ürügyet a hitleri Németországnak Lengyelország megtámadására, a város a szerződések rendelkezései ellenére a Harmadik Birodalom része lett. A háborúban lerombolt város 1945-ben tért vissza végleg Lengyelországhoz. Lengyelország követ kő után felemelve adta vissza Gdańsknak méltóságát és lelkét, amelyekről évszázadokon át híres volt. Ma, a több mint ezer éves Balti Metropolisz az egész világot ámulatba ejti.

Gdańskban szó szerint mindenhol történelembe botlunk. Ez nem vigyázzban álló, zászlókat lengető történelem, hanem olyan, amely átszövi életünket, gondolatainkat és érzéseinket. Történelem, amely alakít minket. Gdańsk, ahogy Jan Błoński írja: „magán hordozza a korok bélyegét, amelyeken át kellett hágnia”. Ezt a bélyeget látjuk a Hosszú Piacon (Długi Targ) sétálva, a gdański patríciusok házai közt. A turisták tömegéből hallani a királyi kíséret visszhangját, amely a Királyi Úton (Trakt Królewski) halad végig. A gdańskiak évszázadokon át szívesen áldozták vagyonukat a város szépítésére. Ennek köszönhetően a gdański belváros a legmagasabb szintű műemlék, a városháza pedig elkápráztat gazdagságával. A városháza magas, sisakos tornyából, melyen Zsigmond Ágost király szobra áll, látható, milyen szép is Gdańsk. A városháza Vörös terme, másképp a Nagy Tanácsterem, a németalföldi manierizmus legszebb műveinek kvintesszenciája. A vörös selyemmel borított falak háttere előtt gyönyörűen mutat a kandalló. A plafon díszítése királyi palotához méltó. Ilyen díszletek közt mutatja be kincseit Gdańsk Város Történeti Múzeuma.

Ossza meg véleményét!