KRAKKÓ

Az Európa Kulturális Fővárosa megtisztelő címmel kitüntetett, közel egymilliós lakosú Krakkó a Kis-lengyelországi vajdaság (Województwo Małopolskie) központja és egyben a legtöbb turistát vonzó lengyel város. Krakkó a tudományok városa is, itt működik Európa egyik legrégibb felsőoktatási intézménye, az 1364-ben alapított Jagelló Egyetem. A város huszonnégy felsőoktatási intézményében közel 170 ezer diák tanul. Ennek is köszönheti a város sajátos hangulatát, amelyben a kultúra és a bohémság keveredik.

Krakkó minden érzékszervünkre hat. A Főtér (Rynek) virágárusok portékájától színpompás, és hintók elé fogott lovak patáinak dobogásától hangos. Legendáival, különleges történeteivel, felbecsülhetetlen értékű műemlékeivel és művészeti alkotásaival, valamint felejthetetlen ízeivel már első alkalommal megigéz, és belopja magát az idelátogatók szívébe. 

Így volt ez 1978-ban is, amikor a város az első objektumok között került fel az UNESCO kulturális világörökségi listájára. Ennek a tagságnak köszönhetően sikerült megmenteni a történelmi városrészek, az Óváros, Kazimierz és Stradom számos értékes műemlékét.

Főtér – Látványosságok a föld felett és alatt

A krakkói Főtér (Rynek) a középkori Európa legnagyobb tere, a város szíve és egyben az óvárosi utcák metszéspontja. A tér középső részén áll a Sukiennice, azaz a Posztócsarnok, amelynek a története még a 13-14. századra nyúlik vissza. Az épületben évszázadok óta borostnyánkővel és más kézműves termékekkel kereskednek. Az épület első emeletén 1879 óta a Nemzeti Múzeum krakkói székhelyét és a 19. századi Lengyel Művészeti Galériát találjuk. Az Óvárosban járva nem hagyhatjuk ki a Czartoryski Múzeumot sem, ahol olyan mesterek műveit is láthatjuk, mint Leonardo da Vinci vagy Rembrandt.

A Posztócsarnok közelében áll a lenyűgöző szépségű, gótikus Nagyboldogasszony-templom, amelyet a köznyelv egyszerűbben Mária-templomnak nevez. Ez az ország egyik legismertebb szentélye. A templom kiemelkedő része a szárnyasoltár, amely a híres középkori nürnbergi fafaragó művész, Wit Stwosz (Veit Stoss) remekműve. Az oltár felújítása 2021-ben fejeződött be. A templom egyik tornyából minden órában felhangzik a 13. századi krakkói tatárdúlás emlékét őrző harsonaszóló, a hejnał. A Főtér látképét a Városháza tornya uralja. A Főtéren gyakran szerveznek koncerteket, gasztronómiai eseményeket, illetve itt kerül megrendezésre minden évben a karácsonyi vásár is.

A Posztócsarnok Mária-templomhoz közelebbi részén találjuk a lejáratot a Földalatti Főtér (Rynek Podziemny) interaktív kiállításhoz, amely az 1257 óta létező tér történetét meséli el igen látványos módon.

A királyi út

Krakkó legfontosabb látnivalóit a Királyi út foglalja magában. Az útvonal a Matejko téren kezdődik, majd a gótikus bástyán, az ún. Barbakánon, a Flórián-kapun és a hasonló nevű, csodaszép utcán át vezet tovább a Főtérre, ahol a polgárházak reneszánsz homlokzatait és attikáit elhagyva az ulica Grodzka többnyire barokk és klasszicista házai között éri el a Szent Péter és Pál-templomot, majd végül a középkori az ulica Kanoniczán át jut el a Wawel-dombhoz.

Hajdan egész Krakkót városfalak vették körül. Mára már csak a Flórián-kapu szomszédságában maradtak fenn az egykori védmű eredeti részletei. Ma ezek tövében egész éven át festőművészek kínálják eladásra alkotásaikat. Az egykori városfal nyomvonala mentén kialakított Planty nevű parksáv zöld oázisként húzódik a nagyváros szívében.

Wawel – a királyi vár

A város látképét a Főtértől néhány száz méterre, a Visztula kanyarulata által körülölelt Wawel-dombon emelkedő Királyi Palota uralja. A palota reneszánsz kerengője, valamint a reneszánsz korában élt flamand takácsmesterek által készített faliszőnyegekkel díszített királyi palotatermek a város büszkeségei közé tartoznak. 

A Wawel-dombon található a Szent Szaniszló és Szent Adalbert-székesegyház is – ismertebb nevén a waweli székesegyház – az egykori királyi koronázási és temetkezési templom. A 16. század első feléből származik a székesegyház Zsigmond-tornya, amelyben a legfontosabb lengyel események idején megszólaló Zsigmond harang lakik. Szintén Zsigmond király nevét viseli a templom legszebb, reneszánsz kápolnája. A templom sajátos nemzeti pantheon, ahol számos király, nemzeti hős és a romantika korában alkotó költő sírja található.

A Wawel lábánál lakik az egyik legismertebb krakkói legendát megtestesítő kegyetlen sárkány, amely időről időre még ma is tüzet okád.

Kazimierz

Kazimierz korábban egy Krakkó melletti kisváros volt, ma a város egyik leglátványosabb része. Kazimierzt Nagy Kázmér király alapította 1335-ben, majd később itt alakult ki a zsidónegyed, és egészen a második világháborúig többnyire zsidók által lakott városnegyed volt. Itt található a híres Remuh-imaház, valamint a legrégebbi lengyelországi zsidó épület, a ma múzeumként szolgáló Régi Zsinagóga.

Kazimierz a lengyel és a zsidó kultúra közös emlékeinek és műemlékeinek egyik leggazdagabb tárháza. Itt rendezik meg minden év júniusában és júliusában a Zsidó Kulturális Fesztivált. A fesztivál a világ minden részéből zeneművészek és látogatók tömegeit vonzza.

Zsidó emlékeket nemcsak Kazimierzben találhatunk, hanem a Visztula túloldán lévő Podgórze városrészben is, a második világháborúban ugyanis itt hozták létre a krakkói gettót. Itt mindenképpen érdemes megtekinteni a Plac Bohaterów Gettát (A gettó hőseinek tere), a krakkói gettó falainak maradványait az ulica Lwowska 29. alatt, valamint a Schindler-gyár kiállításait, ahol a Holokauszt áldozatainak emlékét ápolják.

Nowa Huta

Meg kell említeni Nowa Hutát is, a szocialista mintavárost, amelynek létrejöttét Andrzej Wajda Márványember című filmje is feldolgozza. A sajátos hangúlatú városrész Krakkó egyik legzöldebb területe. A gondosan megtervezett régi Nowa Huta mellett érdemes felkeresni az új, panelházas negyedeket is, hiszen olyan meglepő épületek bukkannak itt elénk, mint a formája után az Úr Bárkájának is nevezett Mária Lengyelország királynője templom, vagy a mogilai ciszterci kolostor.

Néhány múzeum a rengeteg közül

A Schindler-gyár egykori területén jött létre a kortárs építészet gyöngyszemének tartott, betonból és üvegből épült MOCAK (Modern Művészetek Múzeuma). Ez Lengyelország második világháború után épült első modern múzeumi épülete.

A Honi Hadsereg Múzeuma (Muzeum Armii Krajowej) a német megszállás idején működő Lengyel Földalatti Államnak, a Lengyel Légióknak és a krakkóiak sorsának állít emléket. A múzeum a 19. században az osztrákok által épített Krakkói erődben kapott helyet.

Aki szereti a miniatűr művészeti alkotásokat, mindenképpen keresse fel a Krakkói Múzeumot (Muzeum Krakowa), ahol az UNESCO szellemi kulturális örökség listáján is szereplő krakkói betlehemek legnagyobb gyűjteménye tekinthető meg.

Különleges ízélmények

Krakkóban az új ízekre vágyók sem maradnak hoppon. Legyen szó akár hagyományos ételekről, akár merészebb újdonságokról, a város több száz étterme közül minden bizonnyal még a legkifinomultabb ízléssel rendelkezők is találnak maguknak megfelelő helyet. Nem lehet kihagyni a krakkóiak kedvenc hagyományos perecét, az obwarzaneket sem, amely olyan fontos szerepet játszik a helyiek életében, hogy még külön múzeumot is kapott (Żywe Muzeum Obwarzanka). A városban rendszeresen rendeznek különböző gasztronómiai fesztiválokat is.

Nem véletlen tehát, hogy az Európai Gasztronómiai Akadémia 2019-ben Krakkónak ítélte az Európa Gasztronómiai Fővárosa címet. Ezenkívül Krakkóban található Lengyelország egyetlen, két Michelin-csillaggal kitüntetett étterme, a Bottiglieria 1881 is.

Krakkót egyszerűen nem lehet nem szeretni!