Lengyelországban minden megtalálható: tenger és hegyek, tavak és folyók, alföldek és fennsíkok, várak és paloták, modern városok és festői falvak, és sok-sok más gyönyörűség. Lengyelország történetét a hegycsúcsokon kezdjük, melyekről az alföldekre ereszkedünk le, és tovább megyünk felfelé a finoman gyűrődött területeken keresztül a Visztula felé messze, egészen a tengerig.
A jégkorszak ideje alatt Lengyelországban is végbement az Alpi hegységképződés, melynek következtében létrejöttek a Kárpátok és a régebbi hegyláncok, mint a Szudéták, és a Szent-kereszt hegység. A Lengyel hegyek az egész déli országhatárt gazdagítják, a nyugaton fekvő Szudétáktól egész a keleti Beszkidekig. http://www.polskie-gory.pl/
Lengyelországban a következő hegységeket különítjük el: Bieszczady, Szent-Kereszt Hegység, Pieninek, Karkonosze, a Beszkidek a Sziléziaitól az Alacsony Beszkidekig, Nyugati-Tátra és Keleti Tátra.
A Lengyel hegyek nem olyan magasak, mint az Alpok vagy a Pireneusok, ami elősegíti a turizmust. A Zywieci Beszkidekben megtaláljuk a Visztula forrását, mely folyón felfelé haladva megérkezünk a Podkarpacki (Kárpátalja) katlanokhoz. Festői síkság, melyeket széles völgyek és pár domb díszít. Ez a terület a Kárpátok és egy fennsíksáv között fekszik, melyet 3 részre lehet osztani: Auschwitz-i katlan, Sandomierz-i katlan, melyeket egy keskeny szintcsökkenés kapcsol össze, az ún. Krakkói Kapu.
A Podkarpacki Katlanok tektonikai mélyedés területén helyezkednek el, melyet a harmadidőszakban elárasztott a tenger. Emiatt a katlanok területei fontos só lelőhelyek, főleg Wieliczka és Bochnia környékén.
A Katlanok felett található a Lengyel felföldek sávja, melyet a Sziléziai-Krakkói Felföldre, a Malopolskai felföldre, a Lubelski-Lembergi Felföldre osztanak. A felföldek átlagosan 250-350 méterrel a tengerszint fölé nyúlnak. A Sziléziai Fennsík legmagasabb része a Szent Anna hegy. Ehhez a fennsíkhoz tartozik az erősen iparosodott Katowicei Fennsík is, mely más néven a Felsősziléziai Ipari Kör.
A Krakkói-Czestochowai fennsík a Sziléziai Fennsík szomszédságában fekszik. A Malopolskai Fennsík látnivalói az Ogrodzieniec és Ojcow mellett található mészkő képződmények, valamint a gyönyörű mély völgyek, meredek, szakadékos hegyoldalakkal és karsztos formákkal. A Lubelski-lembergi fennsík kissé felgyűrődött, löszös szurdokokkal, enyhe lejtésű folyóvölgyekkel tarkított síkság.
Lengyelország 28%-át a Közép-lengyelországi Alföldek tesz ki, melyet 8 kisebb régióra lehet osztani. Dél-Wielkopolskai-Alföld, Milicko-Glogowskiei Ősfolyamvölgy, Trzebnickei végmorénasáncok, Sziléziai Alföld, Északmazowiecki Alföld, Középmazowiecki Alföld, Délmazowiecki dombság, Délpodlaskei Alföld. Ezek a régiók különböző geológiai talajjal rendelkeznek. Ezen területeket folyók szabdalják, mely idilli látványt biztosít, és a mezőgazdaság fejlődéséhez is hozzájárult.
A lengyel tóhátságot jég formálta tavak, többek között moréna tavak, valamint a jégkorszak alatt felhalmozódott területek, mint morénahegyek, drumlinok, és egyebek alkotják. A tóhátságot a Mazuri és a Pomorskie-i, Wielkopolskai, Chełmińsko-Dobrzyńskiei és Iławskiei tóvidékre lehet osztani.
A Balti-tengerpart a Balti-tenger déli részén húzódó sáv, amely 19000 m2, és a Kilonski öböltől egészen a Visztula torkolatáig tart. 4 makro régióból áll, Szczecini tengerpart, Koszalini tengerpart, Gdanski tengerpart és a Zulawy Wislane. A tengerpart mesés tájait homokdűnék, folyódelták, tavak és mocsarak, valamint part menti sziklafalak képezik. A partvidéket ősfolyamvölgyek hálózata, morénasíkságok, és pár hegy teszi még változatosabbá. A természeti és turisztikai látványosságokban gazdag partvidéken 2 nemzeti parkot, 5 tájvédelmi körzetet, és számos természetvédelmi területet hoztak létre.
Lengyelország területe megalakulása idejében több mint 250.000 km2 volt, és több mint 1millió lakos élt az országban. Nagy Kázmér idejében az ország területe 270.000 négyzetkilométerre nőtt, míg a lakosság száma 2,5 milliónyira nőtt. A több évszázados fejlődés és fejlesztés következtében 2010-ben Lengyelország területe 312 658 négyzetkilométer és több mint 38millió lakosa van. Ezekkel a számadatokkal a 34. helyen áll a világ országai között, és az előkelő 6. helyen az Európai Unió országai között.
A Lengyelek sikeresek a tudomány terén. A tudomány segített a középkori Királyság kiépítésében, a reneszánsz idejében a köztársaság javulásában, segített a felvilágosodás alkotóinak az államreformban, és amikor az országot feldaraboltál, erőt és akaratot adott a Lengyel nemzetnek a túléléshez. A tudomány mindig is a büszkeség forrása volt a Lengyeleknél. A Lengyel tudósok nagyban részt vettek és vesznek Európa fejlődésében. Olyan nevek, mint Mikołaj Kopernikusz, Jan Heweliusz, vagy Maria-Skłodowska Curie, mindenki számára ismertek. A világ a lengyel művészeket is csodálja. A múltban és a jelenben is kiemelkedő műveket alkotnak, melyek Lengyelországot az összes kontinensen híressé teszik. Hogy ne említsük az összes híres Lengyelt, elég megemlíteni Fryderyk Chopin, Krystian Zimerman, Jan Matejko vagy Zdzisław Beksiński nevét, akiket Brazíliától Japánig elismernek.
Habár Lengyelország területén a hivatalos nyelv a lengyel, mégsem olyan egyszerű ez az ügy. A Lengyelek egy részének az anyanyelve a…kaszubski. A nyelv egy élő teremtmény, és a történelmi körülményeknek köszönhetően, Lengyelországban különböző nyelvjárással találkozhatunk, melyek hangzása néha még egy született Lengyelt is próbára tesz, mit szóljon akkor a turista, aki szótárral járja Lengyelországot?! Lengyelországban találkozhatunk Wielkopolski és Małopolski nyelvjárással beszélő emberekkel (mely nyelvjárásoknak kulcsfontosságú szerepük volt az irodalmi lengyel nyelv alakulásában), Mazowiecki nyelvjárással beszélőkkel, valamint Śląski nyelvjárással, melyben könnyen észrevehető a cseh, német és luzáciai nyelvek befolyása. Aki Kaszubon túlról való, és volt alkalma hallani Kaszubiakat beszélni egymás közt, valószínűleg úgy érezte, mintha külföldön lenne. Nem véletlen, hogy a Kaszubi nyelvjárást egy külön nyelvnek nyilvánították. A migrációk tovább gazdagították a lengyel nyelvet, és manapság új, vegyes nyelvjárásokat is hallhatunk, melyek a határon túlról áthozott és a visszaszerzett területekről származó nyelvjárások keverékei.
Lengyelország mindig hagyományosan vendégszerető és toleráns ország volt, és az is maradt a mai napig. Ezért is telepedett meg több nemzeti kisebbség az ország területén. Élnek itt Németek, Ukránok, Lemkók, Litvánok, Fehéroroszok, Oroszok, Szlovákok, Csehek, Zsidók, Görögök, Macedónok, Örmények és Romák. Ezeknek a népeknek a Lengyel állam engedélyezi, hogy saját nyelvükön beszéljenek, főleg azokon a területeken ahol koncentrálódik az adott kisebbség.
A Lengyel jogi rendszer szerint az Alkotmány az alaptörvény. Jelenleg az 1997-es Lengyel Köztársaság Alkotmánya az érvényes. A törvény leírja, hogy Lengyelország parlamentáris köztársaság, parlamentáris kabinetrendszerrel, mely a hármas hatalommegosztásra támaszkodik. (törvényhozó, végrehajtó és bírói). A ország hivatalos neve: Lengyel Köztársaság. A Lengyel címer egy fehér sast ábrázol koronával a fején, piros háttéren. A zászló is fehér-piros, május 2-a pedig a „Lengyel Köztársaság Zászlajának Napja”. A Lengyel himnusz a „Az olaszországi lengyel légionisták dala”, a szöveget Józef Wybicki írta, 1797. július 16-19-én lett megkomponálva, Reggio nell'Emilia városában a Ciszalpin Köztársaságban (a mai Olaszország területén). A dal első alkalommal 1797. július 20-án zendült fel, és azonnal rabul ejtette a Lengyelek szívét.
A Lengyelek Európa lakói, és aktívan részt vesznek a kontinens életében. Sokat elértek ezen a területen. Először 1999. február 26-án ratifikálta az Észak-Atlanti Szerződést. Lengyelország Észak-Atlanti egyezményhez való hivatalos és ünnepélyes csatlakozására 1999.március 12-én került sor Independence városában, Missouri államban az Amerikai Egyesült Államokban. Majd 2004. május 1-én, a 2003. április 26-án Athénban aláírt csatlakozási szerződés erejénél fogva, Lengyelország hivatalosan is csatlakozott az Európai Unióhoz.
Az Európai Unió és a NATO még nem minden. A Lengyel Köztársaság más nemzetközi szervezet tagja is. Itt kell megemlíteni: a Kereskedelmi Világszervezetet, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetet, az Európai Gazdasági Térséget, a Nemzetközi Energia Ügynökséget, az Európa Tanácsot, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget és a G6-ot. Továbbá Lengyelország az egyik alapító tagja az UNICEF-nek, vagyis Egyesült Nemzetek Gyermekalapjának, mely létrehozását 1946-ban Dr. Ludwik Rajchman, lengyel orvos kezdeményezte, aki egyben a szervezet első elnöke is volt. Továbbá Lengyelország a Schengeni megállapodáshoz tartozik, mely 2007. december 21-e óta lehetővé teszi az útlevél nélküli határátkelést.
Jelenleg a lengyel gazdaság, mint a világ legtöbb modern országában, vegyes gazdaság. Köz és magán ágazatokból áll. Így alakult a lengyelországi gazdasági átalakulás következtében, mely 1989-ben indult. Manapság, amellett, hogy a magán szektorban új cégek jönnek létre folyamatosan, az állami vállalatok privatizációja is zajlik.
Lengyelország természeti büszkesége a csíkos kovakő. Ez a díszes kő egy igazi kincs, abszolút egyedülálló a világon. a földbolygón egyetlen egy lelőhelye ismert ennek a különlegességnek, Sandomierz, a lengyelországi swietokrzyskie (Szent-kereszt) hegység észak-keleti oldala. A türkizek elhalványulnak a mi borostyánunk mellett, mely a Balti-tenger gyöngyszeme. Csoda, igazi csoda van Lengyelországban!
Mit érdemes megnézni Lengyelországban?
Mindent szép sorjában. A Beskidek a hegyi túrák és műemlékek szerelmeseinek, ahol 1500 km faépítészeti útvonalat találunk, a legértékesebb, UNESCO világörökségi listáján is szereplő objektumokkal. Továbbá ott a Biebrza-völgy, ahol vizeket és mocsarakat, gyékényeseket, nádasokat találunk, amelyekben többek közt több madárfajta is fészkel, és ahol jávorszarvasok is laknak. A Swietokrzyskie hegység a lenyűgöző kőfolyásokkal, és a Łysa-Góra-val (Kopasz-hegy), ahol állítólag láttak boszorkányt, a Checiny-kastéllyal, és a Szent-Miklós Kápolnával. Lengyelországban járva, nem szabad kihagyni a Hel-félszigetet, mely 35 km hosszú, és néhol olyan keskeny, hol télen a tenger több helyen is megszeli, vagy a Visztula földnyelv, mely félszigetet a tenger és folyó áramlatokkal idehozott homok formált, mely Gdansktól egészen az Orosz Föderáció területén fekvő Bałtijsk városáig húzódik.
Ezen a keskeny Lengyel földsávon húzódik az Európai unió határa. Innen nem messze van már Frombork, egy hangulatos kikötőváros, ahol Mikołaj Kopernikusz dolgozott. Fromborkban az órák lassabban telnek. A művészek igazi paradicsoma Podlasie, vonzó a kristálytiszta levegő, és a 17. századi kastély, egyedülálló 5 ágú csillag formájával. Podlasie az 1716-os Városi Kórházáról és a történelmi városközpontjáról is híres. Lengyelországban járva mindenképp meg kell nézni Roztocze-t. Mesés, varázslatos táj, mely a Lublini Felföldet köti össze Podole-val, ahol a természet elbűvölő, és ahol Suwalszczyzna található, ahol a keleti és nyugati kultúrák találkoznak. Suwalszczyznan található Augustow, mely város 3 tó partján található (Necka, Białego és Sajna), és ahol az Augustowi Puszta majdnem a város központjába nyúlik. A Suwalszczyznan található Suwałki is, egy egyedülálló helyrajzzal rendelkező város, valamint Sejny, ahol egyedülálló XVI-XVII. századi építészeti műemlékeket találunk.
Mind ez csak része annak a remekműnek, ami Lengyelország. Nem véletlen, hogy Lengyelország egyre előrébb található a turisztikailag vonzó országok rangsorában. Ismerd meg Lengyelországot, tényleg megéri!
312.658km2
