Lublin – az inspirációk városa
Nem lehet nem egyet érteni Kelet-Lengyelország legfontosabb városának promóciós szlogenjével. Lublin az 1569-ben a városban tartott szejm döntése nyomán, Lengyelország és Litvánia egyesülésével létrejött Két Nemzet Köztársasága kulcsfontosságú városa volt évszázadokon át. A szövetséget a Nagy Kázmér idejéből származó, azóta elpusztult vár falai között kötötték meg. A 14. századi épület helyén később egy újabb, angol neogótikus stílusú várat emeltek, amely több mint száz éven át éven át börtönként működött – egymást követően volt cári börtön, a Második Lengyel Köztársaság, majd a náci és a sztálini titkosrendőrség börtöne. A vár ma kulturális intézményként funkcionál, a Lublini Múzeum (Muzeum Lubelskie) működik benne, és a város legfontosabb műemlékének számít.
A vár alatt, a Vár téren (Plac Zamkowy) rendezik meg rendszeresen a Mutatványosok Karneválja (Karnaval Sztukmistrzów) cirkuszi előadásait. A karnevál az artisták, zsonglőrök, tűznyelők és utcazenészek igazi ünnepe, amelynek eseményei a város több pontján kerülnek megrendezésre.
Kötelező látnivalók
A vár mellett található a háborús pusztítást követően helyreállított Óváros, amelyben az épületek 70 százaléka eredeti, háború előtti. A mindössze egy négyzetkilométeres Óvárosban csak úgy hemzsegnek a műemléki épületetek, összesen száztízet találunk belőlük. Közéjük tartozik a Régi Városháza (Stary Ratusz) és a Szent Szaniszló püspök bazilika, közismertebb nevén a Domonkos templom (Bazylika Dominikanów) is.
A Katedrális téren (Plac Katedralny) emelkedik a Lublini főszékesegyház (Archikatedra Lubelska), amely a város legnagyobb szakrális épülete, és az egyik első barokk épület, amelyet Olaszországon kívül emeltek. Belső terét III. Ágost lengyel király udvari festője, Józef Meyer híres, egyedi polikrómjai díszítik. Nagy tiszteletnek örvend a Könnyező Szűz Anya képe. A híres częstochowai kép másolatát 1949. július 3-án látták könnyezni. A sekrestye akusztikája olyan jó, hogy az egyik sarokban suttogva elmondott szavak tökéletesen hallhatók a szemben levő sarokban. Különleges hely a templomban a Kincstár (Skarbiec), amely tele van felbecsülhetetlen értékű kegytárgyakkal.
A székesegyház mellett áll a 65 méter magas Szentháromság-torony, teraszáról gyönyörű kilátás nyílik a városra. A torony mögött található a földbe süllyesztve az ún. szerencsétlenség köve (kamień nieszczęścia). A legenda szerint a város hóhérának egyszer egy ártatlan ember fejét kellett levágnia itt – a hely még mindig elég komor hangulatot áraszt. A Lubomelski-ház (Kamienica Lubomelskich) alatt a Fortuna Borospince (Piwnica pod Fortuną) freskói kápráztatnak el. A festmények különösen értékesek, hisz annak ellenére, hogy a reneszánsz idejéből valók, a témájuk világi.
Két kapu és a királyok
Az Óvárosba a régi városfalak maradványaiban található két kapun keresztül juthatunk be. A Krakkói kapu (Brama Krakowska) egy tégla alapzatú, négyszögletes kapu, tetején hegyes fehér toronnyal. Belső tere a Lublini Várostörténeti Múzeumnak (Muzeum Historii Miasta Lublina) ad otthont. A másik városkapu egy lakóház homlokzatának benyomását kelti. Ez a Grodzka-kapu (Brama Grodzka), amelyet valamikor Zsidó kapunak neveztek, mert ez kötötte össze a keresztények és zsidók lakta városrészeket. A 16. és a 17. században, miután Báthory István király létrehozta az Európában egyedülálló Négy Föld Szejmje (Sejm Czterech Ziem) elnevezésű zsidó parlamentet, a lublini lett a legerősebb lengyelországi zsidó közösség. Szorosan kapcsolódott a lublini zsidósághoz a Nobel-díjas író Isaac Singer is, aki a Lublini Mágus című regényében örökítette meg az elmúlt idők hangulatát.
Azt, hogy hogy nézett ki a zsidó negyed, azt a ma már nem létező városrész Grodzka kapu – NN Színház kulturális központban található modellje mutatja meg. A letűnt idők fotói az Alter szállodában és az egykori zsidó jesivában is láthatók, utóbbi mellett találjuk a megmaradt két zsidó temetőt is. A Mózes hitűek kultúrája és történelme iránt érdeklődőknek különösen ajánlott a Lublini Zsidóság Nyomdokain Útvonal (Szlak Śladami Lubelskich Żydów).
A turisták elől rejtőzködő érdekesség az utcáról csak részben látható Érseki Szeminárium falain található Lengyel Királyok Portréi (Poczet Królów Polskich).
Méhészet, szökőkút, sör
Lublin látnivalói nem érnek véget az Óvárossal. A fény- és hangelőadásokat bemutató multimédiás szökőkút a város legnagyobb terét, a plac Litewskit díszíti. A téren számos pad ad lehetőséget, hogy megpihenjünk egy kicsit, illetve hogy a szökőkút mellett a téren található emlékműveket is megcsodáljuk.
A Színház téren (Plac Teatralny) található Kultúrák Találkozása Központ (Centrum Spotkania Kultur) modernista épületének tetején található kilátóterasz egyik különlegessége a Városi Látványkaptár (Miejska Pasieka Artystyczna). A Központban színházi előadásokat, operákat, koncerteket, konferenciákat és filmvetítéseket is szerveznek. Az Operaház, a Kamaraterem, a Balett-terem és a mozi mellett nyitott és zárt kiállítóterek is helyet kapnak itt.
A Bernardyńska utcában található Perła Sörgyár Lublin egyedülálló ipari műemléke. A korábbi kolostor és református templom belső tereit a sörgyár igényeinek megfelelően alakították át. A 1846 és 2001 között folyt itt a sörgyártás. A sörgyár pincéiben egy órás séta keretében ismerhetjük meg az üzem történetét és a sörkészítés titkait. Megnézhetjük többek között, hogy hogyan változott az üvegek és a címkék alakja, a túrát pedig egy kóstoló zárja le.
Lublin számos rendezvényt kínál a látogatóknak: Kultúra éjszakája (Noc Kultury), Kultúra Kelete – Más Hangok (Wschód Kultury – Inne Brzmienia), Lublini Legendák Fesztiválja (Festiwal Legend Lubelskich), Jagelló vásár (Jarmark Jagielloński) és az Európai Ízek Fesztiválja (Europejski Festiwal Smaku).
A vár túlélte a háborús pusztítást, mellette a helyreállított óváros, amelynek 70 százaléka eredeti épületekből áll. A mindössze egy négyzetkilométeres óvárosban 110 műemléket láthatunk. Ide tartozik a régi városháza és az Domonkos-bazilika. A Lublini székesegyház, Lublin legnagyobb szakrális épülete a Katedrális téren emelkedik. Az egyik első barokk épületet, amelyet Olaszországon kívül emeltek, Józef Meyer, III. Ágost lengyel király udvari festőjének híres, hiteles polichromjaival díszítették. Az akusztikus sekrestyében az egyik sarokban suttogva elmondott szavak tökéletesen hallhatók a szemben levő sarokban.Különleges hely a templomban a Kincstár, amely tele van felbecsülhetetlen értékű kegytárggyal. A székesegyház mellett van a 65 méteres Szentháromság-torony, teraszáról gyönyörű kilátás nyílik a városra. A szerencsétlenség köve a torony mögött van a földbe súllyesztve. A hóhérnak ezen kellett levágnia egy ártatlan ember fejét, ezért még mindig rossz rezgéseket áraszt. A Lubomelski-ház alatt a Borospince a Szerencséhez freskói kápráztatnak el. A festmények értékét a reneszánsz idejéből való koruk, ugyanakkor a világi téma adja.
Két kapu és a király
Az Óvárosba a régi városfalak maradványaiban található két kapu vezet át a két ellenkező oldalról. A Krakkói kapu – tégla alapzatú négyszögletes kapu, tetején hegyes tetejű fehér torony. Belső tere a Lublin Város Történeti Múzeumának ad otthont. A második, a homlokzatban kivágott bérház benyomását keltő Grodzka-kapu, amelyet valamikor zsidó kapunak neveztek, mert a keresztény és a Mózes hitűek városrészét kapcsolta össze. A XVI. és a XVII. században, miután Báthory István király létrehozta az Európában egyetlen zsidó parlamentet, amelyet a Négy Föld Szejmjének neveztek, Lublin volt a legerősebb zsidó közösség székhelye Lengyelországban. Azt, hogy hogy nézett ki a zsidó negyed, a „Grodzka kapu – NN Színház” központban található, ma már nem létező városrész modellje mutatja meg. A letűnt idők fotói az Alter szállodában és a zsidó jesivában is láthatók, mellette két zsidó temető maradt fenn.Akik érdeklődnek a Mózes hitűek kultúrája és történelme iránt, azokat várja a Lublini Zsidók Útvonala. A turisták elől rejtőzködő érdekesség a Lengyel Királyok Portréi az utcáról csak részben látható Érseki Szeminárium falain.
Méhészet, szökőkút, sör
Lublin látnivalói nem érnek véget az óvárossal. A fény- és hangelőadásokat bemutató multimédiás szökőkút a város legnagyobb terét, a Litewski teret díszíti.A Városi Művészi Méhészet a Színház téri Kultúrák Találkozása Központ modernista épületének tetején található kilátóteraszok látványossága. A Központ egy népszerű chill-out zóna. Színházi előadásokat, operákat, koncerteket, konferenciákat és filmvetítéseket szervez. Az Operaház, a Kamaraterem, a Balett-terem és a Mozi-terem mellett nyitott és zárt kiállítóhelyeknek is otthont ad.A Perła Sörgyár a Bernardyńska utcában Lublin egyedülálló ipari műemléke. A Református atyák kolostora és temploma egykori belső tereit a sörgyár sörtermelésének igényeihez igazították. A sörgyártás 1846 és 2001 között zajlott. A kijelölt útvonalon egy órás séta során a Perła Sörfőzde pincéi bemutatják az üzem történetét és a sörkészítés titkait, megnézhetjük, hogyan változott az üvegek és a címkék alakja. A túra végén kóstolót tartanak.Lublin számos rendezvényt kínál a látogatóknak: Kultúra éjszakája, Más Hangok – a Kultúra Kelete, Lublini Legendák Fesztiválja, Jagelló vásár és az Európai Ízek Fesztiválja.