Fából épült világ - faépítészet
A Kislengyelországi tájkép elválaszthatatlan részei a fából épült objektumok, amelyek a máig fennmaradt műemlékek nagy csoportját képezik. A Kárpátokat borító luc-, jegenye – és vörösfenyő erdők, valamint a lomblevelű tölgyfák és bükkfák az úri kúriák, városi házak, falusi kunyhók, templomok és szentélyek építésének alapanyagául szolgáltak. A jellegzetes kislengyelországi fából készült szentély három részből álló (előtér, széles templomhajó és kelet felé forduló keskenyebb presbitérium) bordás szerkezetű épület, nyugatról hozzáépített toronnyal. A templom egészét egyöntetű – többnyire zsindelyes – tető fedi, amelynek szélessége a presbitérium szélességéhez van igazítva.
A kislengyelországi templomok egyes építészeti jellegzetessége és a görögkeleti hagyomány ötvözése kivételes lemkó görögkeleti templomok építését eredményezte, amelyek Lemkóföld északi részének egyedülálló építészeti megoldásait képviselik. A lemkó görögkeleti templomokat bordás szerkezet, háromhajós belsőtér és sátorfedél (az újabb épületeknél tetőgerinc) jellemzi bálás „sisakkal” fedve. A templom központi részét a tekintélyes méreténél fogva domináns főhajó alkotja.
A hagyományos stílus jellegzetes jegyeit legkönnyebben a faudvarházak esetében figyelhetjük meg, amelyek jellemzői a kiadós tető, veranda és oszlopos pillérek.
A XIX. és a XX. században ezen a területen további két stílus jelent meg: a gyógyüdülő-építészeti stílus, amely az ún. svájci stílust követi (nagy verandákkal, tornácokkal, erkélyekkel, azsúr fafaragásokkal díszítve) valamint a sajátos zakopanei stílus, amelynek megalkotója Stanisław Witkiewicz (kritikus, író, festő). E stílus a gurál díszítést szecessziós jegyekkel ötvözi.
A faépületek döntő többsége a Faépítészeti útvonalon fekszik, amely Kislengyelországban mintegy 1500 km hosszan húzódik 230 objektumot foglalva magában. Közülük mindegyik önálló táblával van ellátva, amelyek alapvető információkkal szolgálnak az adott épületről.
UNESCO
A DĘBNÓ-I SZENT MIHÁLY ARKANGYAL – TEMPLOM (KOŚCIÓŁ ŚW. MICHAŁA ARCHANIOŁA W DĘBNIE) (XV. sz. második fele) Magát a szentélyt vörös- és jegenyefenyőből építették egyetlen szög felhasználása nélkül. Belterét XV. századból származó polikrómiák díszítik. A templom homlokzata alatt található, ágaktól megfosztott fatörzs formájú feszülete a XIV. századból származik.
A látogatók számára a templom nyitvatartása: hétfő - péntek 9.00–12.00 és 14.00–16.30, szombat 9.00–12.00.
A BINAROWA-I SZENT MIHÁLY ARKANGYAL – TEMPLOM (KOŚCIÓŁ ŚW. MICHAŁA ARCHANIOŁA W BINARO¬WEJ) 1500 körül épült egy régebbi, leégett szentély helyén. A jegenyefenyőből épült bordás szerkezetű templom későgótikus mennyezeti díszítése, barokk korabeli bibliai jelenetei a templomhajó falain valamint az Őrangyal kápolna figurális – ornamentális polikrómiái csodálatra méltóak. A későreneszánsz oltárban található Szűzanya a Kisdeddel szobor a gótika korszakából maradt ránk.
Előzetes megegyezés szerint látogatható: tel.: +48 (13) 447 63 96.
SZENT FÜLÖP ÉS SZENT JAKAB TEMPLOMA SĘKOWABAN (KOŚCIÓŁ ŚW. ŚW. FILIPA I JAKUBA W SĘKOWEJ) (1520) Egy templomhajóból áll, szerkezeti szempontból pedig orientált jellegű. Érdekességnek számít, hogy az odalátogatóknak lehetőségük nyílik megnézni a torony szerkezetét valamint a templomot körülvevő „sobota”-kat (ámbitusokat). Belterében fennmaradtak a polikrómiák, a későgótikus portálok, az 1522-ből származó keresztelőtál valamint a XVII. századi oltár.
Előzetes megegyezés szerint látogatható: tel.: +48 (18) 351 85 85.
SZENT LEONÁRD TEMPLOMA LIPNICA MUROWA¬NABAN (KOŚCIÓŁ ŚW. LEONARDA W LIPNICY MUROWANEJ) a XV. században épült. Teteje és falai zsindellyel borítottak. A szentély legfőbb büszkesége a gyönyörűen díszített belsőtér. A gazdag falfestmények többek között az Úr kínszenvedését, a Tízparancsolatot, a Keresztrefeszítést, az Utolsó vacsorát és Szűz Máriát alakját ábrázolják lipnica-i Szent Simonnal. Ez a templom Szent Simon útvonalához is kötődik.
Előzetes megegyezés szerint látogatható: tel.: +48 (14) 685 26 01,
parlipn.icam@tarnow.opoka.org.pl
GÖRÖGKELETI TEMPLOMOK
SZENT PARASKEVA GÖRÖGKELETI TEMPLOM KWIATOŃBAN (CERKIEW ŚW. PARASKEWY W KWIATONIU) (XVII sz. második fele) a nyugati lemkó szakrális építészet klasszikus- és egyben egyik legszebb példája Lengyelországban.
A szentély bordás szerkezetű, falai és a tető zsindellyel fedett.
A szentélyben fennmaradt a XVIII., XIX. és XX. századbeli eredeti berendezés.
Figyelemreméltóak Michał Bogdański 1904-ben festett, figurális és ornamentális motívumokkal díszített csodálatos polikrómiái és ikonosztáza (ikonokkal díszített elválasztófal, amely a görögkeleti templomokban elválasztja a templomhajót az oltártól) is.
BOLDOGASSZONY GONDOSKODÁSA GÖRÖGKELETI TEMPLOM OWCZARYBAN (CERKIEW OPIEKI BOGURODZICY W OWCZARACH) a XVII. században épült. A szentély felállításának pontos dátuma (1653) a nyugati bejárat fölé van vésve. Belterében megtekinthetjük a szentély teljes berendezését, többek között a XVIII. sz.-ból származó ikonosztázt és a cári kaput (ikonosztáz egy részét). 1988-tól görögkeleti istentiszteleteket tartanak a templomban.
BOLDOGASSZONY GONDOSKODÁSA GÖRÖGKELETI TEMPLOM HAŃCZOWABAN (CERKIEW OPIEKI BOGURODZICY W HAŃCZOWEJ) (XIX sz. első fele) bordás szerkezetű, háromhajós épület három oldalról zárt presbitériummal és a nyugati oldalon elhelyezkedő toronnyal. A szentélyt gerendákkal összekapcsolt, sátorszerű tető fedi. A torony felső részében festett óramutatók vannak. Belterében XIX. századból származó ornamentális és figurális polikrómiákat találunk. A templom szomszédságában a XIX./XX. századforduló időszakából származó plébániaépületek találhatóak.
A SZENT KOZMA ÉS SZENT DAMJÁN GÖRÖGKELETI TEMPLOMOT SKWIRTNEMBEN (CERKIEW ŚW.ŚW. KOSMY I DAMIANA W SKWIRTNEM) 1837-ben építették. Ez a szentély az egyik legszebbnek tartott Lemkóföldön. A háromhajós épület teljes egészében zsindellyel van fedve. Belsőtere 1900-ból származó polikrómiákkal van díszítve. A templomhajó és presbitérium között ikonosztáz jellegű korabeli választófal áll, a XVIII. és XIX. századból származó eredeti ikonosztáz megmaradt részei pedig a falakat díszítik (Szűzanya a Kisgyermekkel ikon, az apostolok ikonjai és a Világmindenségen uralkodó Krisztus ikon).
UDVARHÁZAK ÉS BIRTOKOK
BELLA VITA KÚRIÁT WOLA ZRĘCZYCKABAN (DWÓR BELLA VITA W WOLI ZRĘCZYCKIEJ) (l. 1876-79) a Feil család építtette. A bordás szerkezetű emeletes ház vörösfenyő bálákból készült, kívülről nincs bedeszkázva, tetejét manzárdos, hajlított tető fedi.
Ma az épületegyüttesben étterem, művészeti galéria és szálláshelyek működnek.
www.bellavita.krakow.pl
A TETMAJER CSALÁD UDVARHÁZ-EGYÜTTESE ŁOPUSZNABAN (ZESPÓŁ DWORSKI TETMAJERÓW W ŁOPUSZNEJ) (l. 1787-90), egy földszinti udvarházból és gazdasági épületekből áll. Az udvarházat vörösfenyő gerendákból készítették, tornáccal és manzárd-szobával egészítették ki, és hajlított zsindelytetővel fedték be. Most az udvarház történetét bemutató Nemesi Kultúra Múzeumának ad otthont.
Muzeum Kultury Szlacheckiej w Łopusznej (Nemesi Kultúra Múzeuma Łopusznában), Łopuszna, ul. Gorczańska 2; tel.: +48 (18) 265 39 19, www.muzeumtatrzanskie.com.pl ; nyitvatartás: szerda–vasárnap 10.00–16.00; jegyár: 4,28 zł, kedvezményes 3,21 zł.
CHOCHOŁÓW ÉPÍTÉSZETE (XIX/XX w.) – hagyományos, földszintes gurál kunyhók, csúcsos zsindelytetővel fedve.
A házak falai nincsenek bedeszkázva és világos színüket az évente megismétlődő tavaszi falmosásnak köszönhetik.
A leghíresebb „az egy szál lúcból készült kunyhó” (nr 24) amelynek elülső oldala egy lúcfa törzséből épült.
LANCKORONA ÉPÍTÉSZETE (ZABUDOWA LANCKORONY) (XIX/XX w.) a középkori városszerkezetbe komponált kisvárosi faépítészet példája. A bordás szerkezetű házak a Főtéren ereszekkel, a kifelé vezető utcákon pedig tornácokkal vannak ellátva.
Az egyik legrégibb épület a Főtéren a 113. számú ház erősen kitolt eresszel, amelyet faragott oszlopok tartanak. E ház a Krajewski prof. Regionális Múzeum székhelye.
Muzeum Regionalne im. prof. Krajewskiego, nyitvatartás: kedd–csütörtök 10.00–14.00, péntek–vasárnap 12.00–16.00.
SAKNZENEK
A SZANDECI NÉPRAJZI PARK ÚJSZANDECBEN (SĄDECKI PARK ETNOGRAFICZNY W NOWYM SĄCZU) a szandeci falvak XIX. századbeli népi kultúráját mutatja be.
Legfontosabb objektumai: a XVII. századi nemesi udvarház, az 1786-ban épült lemkó görögkeleti templom, a Łososina Dolnaból idehozott templom valamint egy evangélikus templom.
Sądecki Park Etnograficzny (Szandeci Néprajzi Park), ul. Wieniawy Długoszowskiego 83b, Nowy Sącz, tel.: +48 (18) 441 44 12, www.muzeum.sacz.pl; nyitvatartás: V–IX kedd–vasárnap 10.00–17.00, X– IV hétfő–péntek 10.00–14.00; jegy: 10 zł.
A NÉPI ÉPÍTÉSZET KÖZPONTJA SZYMBARKBAN (OŚRODEK BUDOWNICTWA LUDOWEGO W SZYMBARKU) a Pogórze Gorlicki régióra jellemző faépítészeti stílust mutatja be. Az Építészeti Központon belül falusi házakat, kisebbfajta szélmalmokat.
Ośrodek Budownictwa Ludowego (Népi Építészet Központja), Szymbark, tel.: +48 (18) 351 31 14, www.muzeum.sacz.pl ; nyitvatartás: V–IX kedd–vasárnap 9.00–16.00, többi hónapban hétfő–péntek. 9.00–15.00; jegyár: 7 zł.
A VISZTULA-MENTI NÉPRAJZI PARK WYGIEŁZOWBAN (NADWIŚLAŃSKI PARK ETNOGRAFICZNY W WYGIEŁZOWIE) mintegy 20 objektumot gyűjtött össze, amelyek a nyugati krakkóiak kultúráját hivatottak bemutatni. Többek között megtekinthető a kisváros és falu faépületekből álló épületegyüttese, annak berendezésével együtt, valamint az egyházi építészet néhány példája.
Nadwiślański Park Etnograficzny (Visztula-menti Néprajzi Park), Wygiełzów, 33-551 Babice, tel.: +48 (32) 613 40 62, www.muzeum.chrzanow.pl ; nyitvatartás: VII–VIII hétfő–vasárnap. 8.00–18.00, többi hónapban hétfő–vasárnap 8.00–15.00; jegyár: 5,40 zł.
ÁRVAI NÉPRAJZI PARK ZUBRZYCA GÓRNABAN (ORAWSKI PARK ETNOGRAFICZNY W ZUBRZYCY GÓRNEJ) Árva vármegye lengyelországi részének faépítészetét prezentálja. Legfontosabb objektuma a Moniak család egykori nemesi udvarháza.
Orawski Park Etnograficzny (Árvai Néprajzi Park), Zubrzyca Górna, tel.: +48 (18) 285 27 09; nyitvatartás: V–IX hétfő–vasárnap 8.30–17.00, X–IV hétfő–vasárnap 8.30–14.00; jegy: 8 zł, kedvezményes 5 zł.
