A Świętokrzyskiei Iparvidék kialakulásának kezdetei még a XV. századra nyúlnak vissza. A XVII. század közepén az említett vidék területén 134 helységben folyt a színesfém-bányászat és -feldolgozás. Az egykori ipari és bányászati tevékenység emlékét őrző létesítmények egy része megtekinthető:
Sielpia Wielka – Az 1824-41 között épült acélgyártómű és vízikerékkel hajtott hengermű helyén már 1934-ben Technika és Kohászat Múzeumát alakítottak ki. 1962-tól az Ólengyel Kohászati Múzeum (Muzeum Zagłębia Staropolskiego) működik.
Muzeum Zagłębia Staropolskiego
Samsonów - Az 1818 -23 között vaskohót, illetve a munkások részére lakótelepet építették fel. 1831-ig többiek között a Bem tábornak által kitalált rakéta lövedékek alkatrészét gyártották itt. Az 1866-ban keletkezett tűz után a nagykohó-, kettő csarnok-, és felvonótorony-maradványai, illetve részben a földalatti csatorna melyben a kohó berendezéseket mazgotó víz folyt tekinthetők meg.
Starachowice – A város ipari hagyományai a XV. századik tekintenek vissza. A XIX. századi Nagyolvasztó-épületcsoportja Európa egyik olyan ipari emléke, ahol egészében megmaradt a vasgyártás teljes technológiája. Ma a Természet és Technika Múzeuma működik itt.
Muzeum Przyrody i Techniki
Bobrza
Már a XVI. században működött itt nagyolvasztó és kovácsműhely. 1828-ban kezdték építeni Lengyelország legnagyobb kohóját. Az építkezést az 1831. novemberi felkelés miatt nem fejezték be. Ma megtekinthetőek a monumentális, fél kilométer hosszú, helyenként 15 méter magas fal és a csarnokok romjai.
Chałupki
Falu a kielcei járásban. Régebben egész családok foglalkoztak itt cserépedények készítésével. Megtekinthető a cserépégető kályha, illetve helybeli fazekasok munkái. A helyi hagyományokkal a "Chałupkowe Garncynki" rendezvényen ismerkedhetünk meg.
Ośrodek Tradycji Garncarstwa w Chałupkach
Krzemionki
Neolitkori csíkos kovakőbánya, jelenleg Régészeti-Természeti Rezervátum. Kettő földalatti turistaúton ismerhetjük meg a 3 ezer évvel ezelőtti, fegyverek és szerszámok készítéséhez szükséges kovakő kitermelési módszereit. A rezervátum területén skanzen is található. Régészeti-Természeti Rezervátum és Múzeum.
Kuźniaki
Kielce járásban, a Łośna folyó partján fekvő falu. 1782-1897 között működött itt vaskohó. A többször korszerűsített kohó nagyolvasztó 1897-ben Hedvig (Jadwiga) nevét kapta meg. A helyi vasérckészlet kitermelése utána az üzem befejezte működését. Ma a nagyolvasztó romjai, a víz-, illetve salaktároló maradványai tekinthetőek meg.
Nietulisko
Ostrowiec járásban, a Kamienna folyó partján fekvő falu. 1834-45 között henger- és acélfeldolgozó művet építettek itt. mely 1903-ban bezárásra került.. Ránk maradtak a vízátfolyók, csatornák, turbokamra és a gyárromok. Legmutatósabbak a nagy, klasszicista stílusban épült hengermű romjai.
Nowa Słupia
A helység fejlődése a vaskohászattal összefüggésben volt összekötve. A Szentkereszt Ókori Kohászata Múzeumban az őskori kohók (dymarki) maradványai láthatóak.. Minden évben megrendezésre kerül az őskori vaskohászatot bemutató "Dymarki Świętokrzyskie" .
Skarżysko-Rejów
Az 1901-ben bezárt nagyolvasztó romjait, illetve a „Fehér Sas"Múzeumban a városfejlesztést mutató kiállítást tekinthetjükk meg. A Múzeum udvarán nagy hadieszköz kiállítás látható.