Az Auschwitz - Birkenau német náci koncentrációs és megsemmisítő tábor a megszállt Lengyelország területén milliók mártíromságának helyszíne volt a II. Világháború idején. A legnagyobb hitlerista koncentrációstábor a megszállt Európa területén, ahol egész népek – elsősorban a lengyel és a zsidó nép – kiirtására irányuló terveket valósítottak meg. Az áldozatok számát nehéz meghatározni – valószínűleg 1 100 000 ember 28 nemzetből vesztette itt életét, többségükben zsidó származásúak, akiket különböző országokból hoztak ide.
A legkorábban, 1940-ben, az Auschwitz I koncentrációs tábort hozták létre Oswięcim városában. Az első rabszállítmány már 1940 júniusában megérkezett. A régi táborból fennmaradtak a barakkok, és az “Arbeit macht frei” (A munka szabaddá tesz”) feliratú kapu. A barakkok egy részében az Auschwitz - Birkenau Nemzeti Múzeum gyűjteménye látható, mely a népirtás megrázó bizonyítékait mutatja be: többek között az áldozatoktól elvett személyes tárgyakat, fényképeket, dokumentumokat.
Oswięcim elővárosában 1942-ben megalakult a tábor második része – Birkenau – a fő halálközpont, a világ legnagyobb temetője. Kevés barakk és a krematórium romja maradt meg. Az áldozatok emléke előtt a Nemzetközi Mártírok Emlékmű tiszteleg, melyet 1967-ban lepleztek le.
Az Auschwitz - Birkenau Haláltábort a világ minden tájáról számos zarándok keresi fel, a hivatalos útjukon Lengyelországban tartózkodó államfők is tiszteletüket teszik itt, minden évben megszervezik az “Élet menetét”, amely a nemzetek közti megbékélés tanúsága.
