Az ólom-, ezüst- és cinkbánya a felszín alatti vizek gazdálkodási rendszerével Tarnowskie Góryban egy 28 objektumból álló komplexum, amely 2017-ben került fel az UNESCO listájára, nagyrészt Tarnowskie Góryban, valamint részben Bytomban és Zbrosławice községben található. Történelmi és technikai szempontból egy egységet alkotnak, amely összefügg az ezüst-, ólom- és cinkércek bányászatával, a felszín alatti vízelvezető rendszerekkel és a bányászat után megmaradó víz étkezési használatra történő felhasználásával.
Tarnowskie Góry büszkélkedhet Lengyelország legnagyobb és történelmileg legfontosabb ólom, ezüst- és cinkbányájával, valamint egy integrált földalatti vízgazdálkodási rendszerrel, amely magában foglal egy úttörő, a maga nemében a világon egyedülálló vízellátó rendszert.
Az itteni bányászat fejlődésének két alapvető szakasza emelkedik ki. Az első, amely a XVI. századra esik, az akkoriban kialakuló Tarnowskie Góry-t az ólom és ezüst érc kitermelésének és exportjának fontos központjává tette. Úgy gondolják, hogy a Tarnowskie Góryból származó ólom exportjának közvetett hatása volt a nemzetközi kereskedelem fejlődésére és a kontinens általános gazdasági fellendülésére.
A második szakasz 1784-ben kezdődött, és az állami (porosz) Fryderyk bányában folytatott bányászati tevékenységgel volt kapcsolatos. Tarnowskie Góry akkoriban szerzett állandó helyet az ipari forradalom történetében, többek között a gőztechnika korai felhasználásával a felszín alatti vízelvezetésben (1788-tól) és nagyszabású helyi cink kitermeléssel, amely a XIX. században az e nyersanyag iránti globális kereslet majdnem felét elégítette ki.
Különös figyelmet érdemel a felszín alatti vízelvezető rendszer kiépített technológiája és a vízellátás megoldása. Ennek fő eleme volt az 1821-1834-ben épült Fryderyk mély tárna. A felszín alatti víz fogyasztási és ipari célú felhasználása az első ilyen típusú nagyszabású rendszer volt a világon.
Ha többet szeretnél megtudni: Zabytkowa Kopalnia Srebra w Tarnowskich Górach
