Lengyelország lelki fővárosaként emlegetett várost a világ minden tájáról érkező zarándokok és turisták látogatják.
A város nyugati - a XIV. században Ó- Częstochowának nevezett-felében egy 293 méter magas domb emelkedik. Az itt található, védőfalvakkal és parkkal övezett egyházi- és lakóépület - együttest nevezik Jasna Górának - magyarul Fényes Hegynek. A hegy nevét Magyarországról származó pálos szerzetesek adták, akik ezt a terminust Szt. Lőrincről nevezett anyaházuk nevéből kölcsönözték. Ennek helyét jelölték így: In Carlo Monte Budensi (a budai Fényes Hegyen). Lengyelországban Opolei Ulászló herceg telepítette le a pálosokat, aki Nagy Lajos helytartója volt 1367-1372 között a lengyel területeken. A pálosok 1382-ben érkeztek Częstochowába, ahol a herceg adományaként megkapták a Jasna Góra-i területeket.
A Szűzanya Képe – Fekete Madonna
A hagyomány szerint Szt. Lukács evangélista festette annak az asztalnak a lapjára, melynél a Szt. Család imádkozott és étkezett. A legújabb kutatások kimutatták, hogy a kép eredetileg a VI-IX. századból származó ”Hodegetria” típusú bizánci ikon volt. A csodatevő Mária kegykép növekvő hírneve következtében a Jasna Góra-i kolostor rövid időn belül forgalmas zarándokközpont lett és értékes adományok kincstára. A hírnév és a kincsek a rablókat is csábították. 1430 Húsvétján, április 14-én egy rablóbanda támadta meg a kolostort. Betörtek, a Szűzanya kegyképet megfosztották az értékeitől és kardjukkal több vágást ejtettek a Madonna arcán. Aztán a képet a földre dobták, minek következtében az ikon deszkája 3 részre tört. Történelmi források szerint a kép restaurálására Jagelló Ulászló lengyel király udvarában került sor. A barbár tett emlékére a Szűzanya arcán a vágások helyét az új képen is megjelöltek. A támadás és a kép restaurálása után a Jasna Góra-i kegyhely népszerűsége tovább növekedett. Virágzásnak indult a zarándoklás, minek következtében az eredeti gótikus templom szűknek bizonyult. XV.sz. 60-as éveiben megkezdődött egy háromhajós gótikus templom építése közvetlenül a Szűzanya kápolnája mellett.
1655 táján Svédországban elkészült a Lengyelország elleni általános támadás haditerve. Ez év július 21-én a svéd csapatok átlépték az ország határát és rövid időn belül elfoglalták Varsót, Poznańt és Krakkót. Az egész ország svéd uralom alá került. 1655 november 18-án Müller tábornok 3000 főt számláló serege Jasna Góra fala alá érkezett, és az erőd azonnali feladását követelte. Augustyn Kordecki atya, Jasna Góra perjele ennek ellenére a szent hely védelme mellett döntött a rendelkezésére álló mintegy 170 katonával, 20 nemessel és 70 szerzetestársával, ami összevetve a hatalmas svéd sereggel olyan volt mint "csepp a tengerben". Az erőd feladásának megtagadása után elkezdődött az ütközet. A 40 napig tartó harc Mária lovagjainak győzelmével végződött. A tény, hogy Jasna Góra-i erődítmény visszaverte a támadást, óriási vallási és politikai jelentőséggel bírt, mivel a Jasna Góra elleni támadást a lengyelek vallási érzelmeik megsértésének tartották, a győzelmet pedig nem annyira a védőseregnek vagy a falak erejének tulajdonították, mint a Szűzanya oltalmának és közbenjárásának. Az ország harcba lépett és a győzelem a lengyelek oldalára hajlott. Hálából János Kázmér király 1656 április 1-én a lwówi (lembergi) székesegyházban ünnepélyes fogadalom keretében felajánlotta országát a Szűzanyának, egész birodalma Patrónájává és Királynőjévé választotta Őt. Ettől kezdve a katolikus Lengyelország felett a Szentséges Szűz gyakorolja a legfőbb hatalmat, Jasna Góra pedig a nemzeti és vallásszabadság jelképévé vált. A "Mária erőd" falainak nem egyszer kellett még ellenállást tanúsítaniuk különböző támadókkal szemben, köztük a svédek ellen 1656-ban, 1702-ben, 1704-ben és 1705-ben. Az 1711 után Lengyelországra köszöntő békés időszak végre lehetővé tette a Csodatevő Kegykép koronázását. A koronázási szertartásra 1717 szeptember 8-án került sor kb. 200 ezer hívő jelenlétében. A Jasna Góra-i Szűzanya képe végérvényesen összefonódott a szabad lengyelség képével.
Lengyelország vallási fővárosa, Czestochowa az elválaszthatatlan Jasna Góraval, valamint a Fekete Madonna hodégétria ikonnal, azaz egyenes tartású, álló Mária-alak, bal karján Jézussal, mely ikon mutatja az utat. Van egy szép legenda, amelyik szerint a képet maga Szent Lukács evangélista készítette, melyet a Szent Család asztalának fájára festett. Azonban a tudományos kutatások szerint a festmény a XIII. században készült. Az is kiderült, hogy Czestochowa előtt egy balkán ikonosztázban volt. De ez nem változtat a tényen, hogy a czestochowai Fekete Madonna kép a szentéllyel a lengyel nemzet kultuszhelye. A XVII-XVIII. században a a czestochowai kép az egyik legfontosabb, legnagyobb tiszteletben álló keresztény emlék volt, közvetlen „a nem emberi kéz által készült” Krisztus képek mellett. Még az első ismert, Jagelló Ulászló által fizetett felújítást követően meghagyott Madonna arcán lévő sebhely is a csoda jeleit viseli. A károsodás 1430-ban keletkezett, amikor rablók rohanták le a czestochowai szentélyt. A királynak köszönhető felújítás a kép legrégebbi dokumentált karbantartása volt Lengyelországban.
Jasna Góra kivételes jelentését a lengyelek szemében 1655-ben vívta ki, a svéd invázió ideje alatt. 1657. március 16-án János Kázmér király Jasna Góran imádkozott Lengyelország megmentéséért a protestáns svéd és magyar seregek elől. Sikerült. Fekete Madonna csodálatos erejét egyebek is alátámasztják: azok mankója, akik járni kezdtek, valamint fogadalmi ékszerek és táblák. A kép nagy jelentőséggel bír a lengyelek számára. Erről tanúskodik a kép drága ruhákba öltöztetése. A XVII. század második felétől kezdve a chestochowai kép 7 ruhát kapott, köztük a legszebb rubinokkal, gyémántokkal, gránátokkal, türkizzel és gyöngyökkel.
Építészetileg a Jasna Górai kolostoregyüttes fő része a legérdekesebb, vagyis a Padovai Szent Antal kápolnába vezető előcsarnok és a kolostor főudvara között elhelyezkedő Szent Kereszt Megtalálása és Szűz Mária születése Bazilika. A XV. századi gótikus kőtemplomból, ami az 1690-es tűzig létezett, csak a szentély maradt meg. A maradék részeket egy gazdag, barokk stílusú háromhajós bazilikára építették újjá.
Kolostor – az erődöt védőfalak veszik körül. Egy bejárat van, eredetileg Bejárati, jelenleg II. János Pál Kapu. A kapun túl két udvar van. A fő udvar a II. János Pál terembe, a Szent Antal kápolnán át a bazilikába, a Felső szobába, a sáncra és a toronyba vezet. A nagyobb gazdasági udvarról a királyi szobákba, a fegyvertárba, a Kordecki Atya terembe, és a múzeumba jutunk. A fosztogatások és háborúk alatt szerencsésen kifosztatlanul maradt Jasnogórai Kincstárban láthatjuk a lengyel királyok és vezérek jogarait és háborús trófeákat. Kibírták a svédek 1655-ös ostromát a Szent Rókus Bástya falai és az egész, 1631-1636-ból származó fennmaradt erőd. A mai napig látni rajtuk a svéd ágyúgolyók nyomait! www.jasnagora.pl
Czestochowa nem csak Jasna Góra. A Szűz Mária fasorok a francia sugárutakra emlékeztetnek. A díszes Szent András és Barbara barokk templom mellett egy csodás forrás csörgedezik, míg a Szent Jakab Templom egy XIX. századi görögkeleti szentély régi épülete.
Czestochowa, a minden tekintetben vallási város szervezi a Gaude Mater-t, a Nemzetközi Vallási Zenei Fesztivált. A Kalina Jedrusik Jó Dal Fesztivál - Kalinász éjszakák, Kalinász napok mellett Chestochowaban együttesen szerveznek Kulturális Éjszakát a Kulturális Intézet, civil szervezetek és magánvállalkozók.
A vallási szférán kívül Czestochowában, Rakowaban muszáj megnézni a luzsicai kultúra régészeti rezervátumát. A hamvasztásos és a halomsírokból álló urnamező mérete és az, hogy milyen állapotban maradt meg igazán lenyűgöző.
A czestochowai Stanisław Staszic Parkban van a Vasérc Bányamúzeum, ahol a régi bányaaknákat és a vasércbánya bányászati eszközeit lehet megtekinteni. www.kopalnia.muzeumczestochowa.pl Nem messze a parktól van a 7 Ház utca, amelyik 600 méter hosszú, és házai a XIX. század első feléből valók. Nevét onnan kapta, hogy az első időkben 7 italmérő ház állt rajta.
A mai napig jól működő Chestochowai Gyufaipari Gyárak Részvénytársaság semmit sem változott a XX. század 30-as őrült évei óta. Egy tűzeset után újjáépített és modernizált gyár 1930-ban újra működésbe lendült, az akkori Durlach cég újszerű gépeivel felfegyverkezve. A gyufagyártás a mai napig a már-már műemléki gépeken folyik. A gyár egyedülálló, mivel a múzeum és a működő gyár egy épületben vannak. A múzeumlátogatás alatt láthatunk pár Durlach márkájú „öreget”: furnér szárítót és a hámozott furnérból szálfurnért készítő gyufaautomatát. Az állandó kiállítás részei az Anatol Karoni által csak kézzel és szájjal készített gyufaszobrok. Érdekes a fillumenisztikus (gyufacímke) kiállítás is, mely a gyufásdobozok címkéjének közel évszázados változását mutatja be. A múzeumban igazi cowboyhoz méltó gyufával is felszerelkezhetünk, vagyis olyannal, amit csizmánk szárán gyújtunk meg! www.zapalki.pl
A művészetek kedvelőinek érdeklődését a Versek Háza (Dom Poezji) keltheti fel. A Halina Poswiatowska Muzeumban megismerjük a korán elhunyt költőnő életét és munkásságát. A múzeum bemutatója oly lágy, színes és természetes, amilyen maga a költőnő is volt. www.poswiatowska.muzeumczestochowa.pl
A Czestochowai Városi Galéria a Zdzisław Beksinski Múzeum név alatt futó állandó kiállításával csábítja a turistákat. Bekinski szürrealista képei kifejezetten a művész képeinek bemutatására komponált zenei aláfestés keretein belül láthatóak. A kiállítást a művész videónaplója, melyben a képek készítésével kapcsolatos háttérinformációk és művészi kommentek vannak, valamint egy a kiállításon nem látható képeket tartalmazó videóalbum egészítik ki. www.galeria.czest.pl
Czestochowa mágikus helye a Képzelet Múzeuma. Tomasz Setowski Álomgyára. A művész megosztja velünk „kirándulásait a fantázia birodalmába”, amelyek számára „kincskeresések”. Setowski képei, grafikái, szobrai és gouache-ai (vízfestési technika neve) egy igazi kirándulást biztosítnak az álmok világába. www.setowski.art.pl
Czestochowa mutatja az utat.
