Opole
Opole – a lengyel dal fővárosa
Opole közepes méretű város Lengyelország déli részén, közel a cseh a határhoz, az Opolei vajdaság székhelye. A vajdaságot a közigazgatási reform eredeti terveivel ellentétben, a régió lakosainak szándéka szerint hozták létre. Opolénak jó közúti és vasúti összeköttetése van más lengyelországi városokkal, így könnyen megközelíthető az ország más tájairól és külföldről is.
Opole mint az egyik legrégibb lengyel város fontos szerepet játszott a lengyel nemzeti dinasztia, a Piastok történelmében, sokáig a Piastok sziléziai ágának székhelye volt. Erre emlékeztetnek minket az opolei hercegek díszes szarkofágjai a Katedrálisban és a ferences templomban. A Piastok egészen 1532-ig uralkodtak a városban, ezután Habsburg kézre került, majd az első sziléziai háborúnak véget vető 1742-es wrocławi béke nyomán porosz terület lett, és egészen 1945-ig német befolyás alatt maradt.
A szigetek
Akár egy egész napot is rá lehet szánni, hogy körbejárjuk az opolei szigeteket kerékpárral. A jól kijelölt zöld útvonal a vasútállomástól (Dworzec PKP) indul. Az útvonal érinti a firenzei Pitti-palota mintájára épült Postapalotát. Lényeges különbség az eredeti itáliai épülettel szemben, hogy itt a fő tömbhöz további szárnyakat építettek, a belső terében pedig egy modern csarnokterem került kialakításra. Érdemes egy pillantást vetni a rendőrség épületére is az ulica Korfantyn.
A Młynówka-csatornán (Kanał Młynówka) átkelve a Pasieka és a Bolko-szigeteket érjük el, amelyeken számos látványosságot találunk. A Pasiekán áll a Piast-torony (Wieża Piastowska), amely évszázadok óta a város jelképe. A kora középkori település helyén álló torony az egykori hercegi vár egyetlen maradványa.
A város egy másik szimbóluma a közelben található Millenium Amfiteátrum, ahol 1963 óta minden évben megrendezik az Országos Lengyel Dalfesztivált (Krajowy Festiwal Piosenki Polskiej). Az amfiteátrumban működik a Lengyel Nemzeti Dalcentrum (Narodowe Centrum Polskiej Piosenki) és a Lengyel Dal Múzeuma (Muzeum Polskiej Piosenki) is, ahol rendszeresen lehet találkozni a lengyel sztárokkal. A múzeum megtekintése során megnézhetünk egy filmet az opolei fesztiválokról, hallgathatunk különféle stílusú zenéket, de betekinthetünk a fellépők öltözőszekrényébe is. Sőt, a vállalkozó kedvűek akár még felvételt is készíthetnek arról, ahogy eléneklik saját kedvenc dalaikat. 2017-ben a Lengyel Dal Múzeuma nyerte el a Lengyel Idegenforgalmi Szervezet „Az Év Legjobb Turisztikai Terméke” díját.
A szomszédos Vár-tónál (Staw Zamkowy) májustól októberig hang- és fényjátékok kerülnek bemutatásra. A Pasieka-szigetről a 6 hektáros Park Nadodrzańskin és az Oderán átkelve jutunk el a Bolko-szigetre, amelynek legfontosabb intézménye az Állatkert (Zoo).
Amit látni kell
Bár az 1945-ös szovjet támadás részben elpusztította az opolei Főteret (Rynek), a háború után újjáépítették. Különös figyelmet érdemel 1. és 32. számú lakóház. A Hercegi vagy Oroszlános-házként ismert előbbi épület henger alakú lakótornyában vészelte át a svédek támadását II. János Kázmér lengyel király. Itt keletkezett az a kiáltvány is, amely hadba szólította a királyság minden alattvalóját a svédekkel szemben.
A Főtér (Rynek) közepén áll a neoreneszánsz Városháza, amely csodával határos módon épen vészelte át a bombázásokat. Ez az épület szintén firenzei mintára épült, ebben az esetben a Palazzo Vecchio volt az inspiráció. Nemrég került a Főtérre egy impozáns lovasszobor, amely I. Opolei Kázmér hercegnek, a város 800 évvel ezelőtti megalapítójának állít emléket. A szobor a helyi művész Wit Pichurski alkotása. A „Poznaj historię” nevű különleges applikációnak köszönhetően, a herceg és más opolei emlékművek is életre kelnek, és a telefonunk segítségével saját maguk mesélik el történetüket. A Főtér számos városi rendezvény, koncertek, vásárok, filmvetítések helyszíne.
Az Óváros közelében találjuk a környezetéből kiemelkedő Egyetem-dombot (Wzgórze Uniwersyteckie). Az intézmény épületeit buja zöld növényzet és virágok veszik körül. A szomszédos Művészek terén (Skwer Artystów) számos lengyel híresség szobra látható, köztük a valaha volt egyik legnépszerűbb lengyel énekesé, Czesław Niemené. A városban évente megrendezésre kerül az Opolei Színházfesztivál (Opolskie Konfrontacje Teatralne).
Az Óvárost a Pasiekával összekötő Vár híd és a Katedrális híd között található az Opolei Velence (Opolska Wenecja). Ez az Odera régi medrének, a Młynówka-csatornának egy része, melynek neve (Malom-csatorna) a régen itt működő vízimalmokra utal. A velencei hangulatot leginkább este élhetjük át, amikor a kivilágított házak visszatükröződnek a vízfelszínen.
Az egyházi élet központja az opolei székesegyház (Katedra Opolska). Itt találjuk a csodatevő Mária-képet, amely egyszer a cseh főváros, Prága lakosait védte meg egy járványtól, illetve ezen kép másolata előtt imádkozott. a Bécs felszabadítására induló lengyel király, III. Sobieski János is.
Két fontos múzeum
Az Óvárosban található a régiót bemutató Opolei Sziléziai Múzeum (Muzeum Śląska Opolskiego), amely a korábbi jezsuita kollégium barokk épületében, illetve egy klasszicista bérházban kapott helyet. Utóbbiban megtekinthetünk egy gondosan helyreállított korabeli polgári lakást. A múzeumban többek között megnézhetjük Opole 18. századi makettjét, valamint megismerkedhetünk a felső-sziléziai kerámia történetével is.
Az Opole egykor és ma (Opole dawniej i dziś) történelmi útvonal a város történetének legfontosabb helyeit köti össze. Mindegyik helyszínen elhelyezésre került az adott épület vagy helyszín régi fényképe, mégpedig olyan módon, hogy össze lehessen hasonlítani a múltat a jelennel.
A város mellett található Opolei Falumúzeum (Muzeum Wsi Opolskiej) egy élő skanzen, ahol a templom, kocsma, iskola, szélmalom, kovácsműhely és csűrök mellett zöldségeskerteket, árpa-, hajdina- és kölesmezőket is láthatunk. Leginkább a húsvéti vásár idején érdemes idelátogatni, ekkor ugyanis a különböző népszokásokkal is megismerkedhetünk.
Opole – mint az egyik legelső város – alkotta a Piast-dinasztia Lengyelországát. A város sokáig a sziléziai Piastok székhelye volt, ezért az opolei hercegek számos díszes szarkofágját tekinthetjük meg a Katedrálisban, és a Ferences templomban. A Piastok egészen 1532-ig uralkodtak itt. Ezután a város Habsburg kézre kerül, az 1742 júliusi, az első sziléziai háborúnak véget vető wrocławi béke után pedig Poroszország fennhatósága alá. 1945-ig Opole német befolyás alatt maradt.
Opole legértékesebb műemléke a vár, amely az évszázadokat csak részben vészelte át. A mai napig megmaradt a Piast Torony, az alsó vár egy része, és a Hohenzoller porta. „Na górce” – Opole legrégebbi része: az a hely ahol feltehetőleg Szt. Adalbert tanított. Itt áll Lengyelország patrónusának temploma. Nagyon érdekesek a város gótikus épületei, főleg azok, melyek gyógyászati célokat szolgáltak.
Opoléban számos múzeumot találunk: Egyházmegyei Múzeum, Opolei Falumúzeum, Katonai Foglyok Központi Múzeuma, és a klasszikus regionális múzeum, vagyis az Opolei Szilézia Múzeuma.
Az Egyházmegyei Múzeum értékes tárgya az Opolei Szűzanya ezüst ruhája, amelyet Sobieski János csináltatott az 1687-es bécsi győzelem emlékére. A Katonai Foglyok Központi Múzeumának kiállítása főleg a volt katonai fogolytábor területén található, amelyet a németek hoztak létre a közeli Łambinowicében. A kiállítás a lengyelek szenvedését mutatja be Szovjetunióban.
A „legszórakoztatóbb” az Opolei Falumúzeum. Itt nemcsak megismerkedhetünk őseink életformájával, de vásárolhatunk az ősi módszerekkel készült tárgyakból is. A múzeumtól indul a „Az opolei szakrális faépítészet” kerékpáros turista-útvonal is, amely egyike a régió számos tematikus útvonalának.
Az opolei városháza a torony kivételével 1864-ből származik. A XX. század 30-as éveiben végbevitt felújítási munkálatok közben a városháza tornya összeomlott. 1936-ban építették újjá. A neoreneszánsz épület a firenzei Palazzo Vecchio mintájára épült. 1996-ban visszahozták a Swidnicka Pince, a városháza pincéjében lévő bár hagyományát. A városháza előtt álló pellengér használatának hagyományát szerencsére nem hozták vissza.
Az opolei főteret az égtájaknak megfelelően osztották fel, és a mai napig megmaradt a középkori városelrendezés. Sajnos, a legtöbb lakóházat újjá kellett építeni az 1945-ös orosz átvonulás után. Csak a déli oldalon lévő 3 lakóház néz ki valamelyest úgy, mint ahogyan a háború előtt, és az utolsó, egyetlen lakóház a sorban, amelyik fennmaradt a XIV. századból, és amelynek dísze a henger alakú bástya.
A hangulatos, egyenesen a Młynówka vizéből kinövő lakóházak alkotják az opolei Velencét. Az Odera holtágánál lévő házak éjszaka gyönyörűen ki vannak világítva, és hihetetlen látványt nyújtanak. Az opolei Velence varázsát az adja, hogy a lakóházak alapját a régi védőfalak alkotják. Az opolei Velence házai közül szerencsésen túlélte a II. Világháborút a régi zsinagóga neoklasszicista épülete. Az egykori Szent Elek Kórház mellett is megmaradt egy teljesen változatlan kápolna. A téglafalaknak és a lekerekített sarkoknak köszönhetően a szentélyt nem érték se lángok, se golyók. A kápolna belsejében a Czarnowąsy-i kolostor 1421-ből származó orgonái kaptak helyet. A templomban 1920-ban a pápai követ, Achilles Ratti püspök, a későbbi XI. Pius pápa tartott misét. A Młynówka(malmocska) folyónál lévő malmok és magtárak, valamint a városi fürdő már csak emlékek.
A helyen, ahol ma az opolei székesegyházi bazilika áll, Vitéz Boleszláv király 1005-ben egy templomot építtetett. A szentély alagsorában a sziléziai Piastok sírjai vannak. A két 75 méter magas torony 1899 -1900-ból való. A székesegyház körvonalai a város felett csúcsosodnak és az Odera vizében tükröződnek. A templomban érdemes közelebbről megnézni a Piekaryból származó, hársfára festett XV. századi ismeretlen művésztől alkotta Madonna képet.
A Bolko Szigeten 20 hektárnyi területet ezernyi különböző állat él. Az opolei állatkertben – merthogy erről van itt szó – oroszlánfókák is élnek, melyekkel egész Lengyelország területén nem találkozhatunk más állatkertben. Az opolei vasútállomást 1899-ben építették. Az állomás díszes homlokzatával és a csarnok építészeti elemeivel egyike az ország legszebbjeinek. Az állomás peronjait szokatlan módon, ívesen helyezték el. Lenyűgöző az állomás akusztikája is. A kimondott szavakat a peron végén is lehet hallani.
Opole több, az egész országban ismert kulturális rendezvény helyszíne. Előkelő helyet kap a minden évben megrendezésre kerülő Országos Lengyel Dalfesztivál. Hosszú hagyományai vannak a „Klasyka Polska” elnevezésű színházi találkozónak. A fesztivál érdekessége, hogy a klasszikus lengyel műveket történelmi hűséggel rendezik meg, és ezeket szembesítik a kísérleti rendezésekkel. Párhuzamosan európai klasszikusokat is játszanak. A jazz zenészek és jazzrajongók találkozására a „Jazz Ősz” nyújt lehetőséget november elején.
Áprilisban, Szt. Adalbert névnapjának környékén rendezik meg az Opolei Napokat. A legnagyobb látványosság ilyenkor az Adalberti Vásár. A város utcáin fellép az Opolei Lovag Társaság, az Opolei Adalbert Társaság, az EKo Studio Színház és mások. Áprilisban kerül megrendezésre az „Opolskie Lamy” filmfesztivál is. Ezen érdekes amatőr filmeket mutatnak be.