Złoty Stok 700 éves bányászatának időszaka 1961-ben ért véget, amikor bezárták a régió utolsó bányáját itt, Złoty Stokban. Az aranykitermelés története ebben a régióban időszámításunk első évezredéhez nyúlik vissza. Napjainkig 300 km-nyi aknát, tárnát és járatot építettek itt ki. A bánya fénykorában, a XVI. században közel 200 bányából Złoty Stok termelte ki Európa aranyának 8%-át. Kb. 1675-től viszont, mikor Szilézia már Ausztriához tartozott, ennek a nemesfémnek a kitermelése ekkora mértékben már nem volt kifizetődő. Csupán az arzénbányászat mellett termeltek ki némi aranyat is. Ennek ellenére a háború után, 1946-tól a bánya bezárásáig a Złoty Stokban folytatott aranybányászat 382 kg aranyat hozott. A bányászterület utolsó tulajdonosa a háború előtt a Güttler család volt, Wilhelm Güttler örökösei, aki 1883-ban vásárolta meg a bányát.
Az Aranybánya első földalatti turistaútvonalát 1996 májusában üzemelték be. Ez után hozzáférhetővé tették a „Gertrúd” és a „Czarna Góra” tárnákat, valamint Lengyelország egyetlen földalatti vízesését és a „Czarna Dolna” tárnát is.
Jelenleg Złoty Stokot évről évre közel 200 ezer turista látogatja meg. A „Gertrúd” tárnából egy 500 méteres szakasz megtekinthető. A kiállításon térképeket, tervrajzokat láthatunk a XVII. századtól a XX. századig, valamint régi bányász- és kohós eszközöket, kazánokat és egy XVIII. századi szállító kocsit is. A látogatás programjának keretein belül az idegenvezetők a tárnák neveivel kapcsolatos legendákról mesélnek. A helyi krónikák szerint volt egy baleset a bányában. A bánya tulajdonosa takarékossági szempontokból nem indította meg a mentési akciót. Gertrúd, az egyik betemetett bányász felesége jött segíteni. Nem találta meg a férjét, de ő sem jött vissza a felszínre. Nem sikerült megtalálnia a kijáratot a földalatti járatok labirintusából. Gertrúd lelke ettől kezdve megmutatta a kijáratot a bányászoknak, akik eltévedtek. Napjainkban az összezavarodott turistákon segít. A bányászok szerint így tesznek a jószándékú gnómok is, akik az aranyat rendben tartják.
Azokban a járatokban, melyek a múltban raktár szerepet töltöttek be, létrehozták Hans Schärffenberg gyógyszerész, alkimista laboratóriumát, aki az örök fiatalság elixírjének receptjét kereste, kidolgozta az arzénkitermelés technológiáját, melynek köszönhetően, bár nem örökre, de egy hosszú időre felélénkítette a város gazdasági életét.
A „Halál Járatához” az egyik legismertebb rémtörténet kapcsolódik, melyben az arzént halálos eszközként használták. Az aranylopáson kapott bányászokat büntetésként lassú haldoklásra kényszerítették itt. Karjaikat olyan lyukakba tették, melyekben olyan massza volt, mely lassan megkeményedett. Az igazság az, hogy emberi holttesteket nem találtak ezen a helyen, de a helyszín titkos ellenőrzései alapot adnak arra, hogy ilyen büntetéseket kaptak azok a bányászok, akik engedtek a kísértésnek.
Hogy ennek az értékes fémnek a látványa valóban aranylázat ébreszt-e, letesztelhetjük, ha belépünk a kincstárba, ahol 1066 rudat őriznek, mely 16 tonnányi aranynak felel meg, amennyit a bánya üzemelése alatt összesen kitermeltek. A teszt nem teljesen mérvadó. A csillogó rudak természetesen csupán imitálják az aranyat, de az illúzió hatása még így is meglehetősen szuggesztív. A „Gertrúd” tárna meglátogatásának további különlegessége a csónakos utazás a félig vízzel elöntött járatokban.
A „Czarna Góra” tárnába a Złoty Jar felső szintjéről lehet bejutni. A hegy belsejét kétszer ásták ki. A középkorban aranyat kerestek itt, a XVII. század közepén pedig arzént.
A járatok alakja, keresztmetszete és szerkezete alapján összehasonlíthatók a különböző évszázadokban használt bányászati technikák. A „Czarna” tárna legnagyobb attrakciója Lengyelország egyetlen földalatti vízesése, mely 8 méter magas.
A földalatti látogatás a Figyelmezetések és Intelmek Múzeumával végződik, ahol jelszavakkal, instrukciókkal, figyelmeztetésekkel teli táblák gyűjteményét találjuk, melyek gyakran humorosak is voltak. Pl. „Ne dobálózz kalapáccsal az állványon” vagy „Létra gazdasági célokra. Rokkant személyek evakuálására”.
Az útvonal kb. 300 m. A turisták a földalatti Narancssárga Villamossal térhetnek vissza a felszínre.
A „Książęca” tárna a turistaútvonalon kívülre esik. Ezt kb. 100 éven keresztül vájták ki. A járat 3 méter magas, nincs megvilágítva, így a turisták saját elemlámpáikkal világíthatják be maguknak az utat. A „Sztolnia” bejáratával szemben található a „Błotna” tárna, ahonnan víz folyik ki egy kútból. Ezt nevezik a legenda szerint a szerelem forrásának. Aki iszik ebből a vízből, és a szerelmére gondol, az örökre elszakíthatatlan kapcsolatban marad vele.
Nem csupán a bányászok munkájának professzionalizmusa keltheti fel az érdeklődésünket. A Középkori Technikai Park egy középkori bányásztelepülés replikája, mely tovább szélesíthet a látogatók ismereteit. Kipróbálhatják az eszközöket, melyeket Georgius Agricola metszetei és leírásai alapján készítettek el. A közel ötezer itt látható tárgy, dokumentum nagy részét a város lakói gyűjtötték össze. Minden példány mellett szerepel az adományozó személy neve.
Azoknak a turistáknak, akik egy vagy több napot Złoty Stokban terveznek maradni, lehetőségük van a százéves Złoty Jar villa panziójában aludni, mely a bányához tartozik. A panziónak kitűnő konyhája van, rendszeresen szervez kirándulócsoportokat és különböző társasági eseményeket. Az Aranybánya áprilistól október végéig 9.00 és 18.00 óra között van nyitva. A többi hónapban 9.00 és 16.00 óra között. Az évszaktól függetlenül a bányában állandóan 7° C van. Ajánlott tehát meleg öltözékben érkeznünk. A látogatás kb. másfél óra. A jegyárban benne van az idegenvezetés és az Ásványkiállítás megtekintése is. A földalatti csónakázásért külön árat kell fizetni.
Aranybánya Złoty Stokban
57-250 Złoty Stok, ul. Złota 7,
tel.: 74 817 55 08
e-mail: biuro@kopalniazlota.pl
http://www.kopalniazlota.pl/en/
