A Szudéták legmagasabb vonulatában, a Karkonosze-hegységben található a Mumlawski Wierch nyugati oldalától keleten az Okraj-hágóig terjedő Karkonosze Nemzeti Park. Legmagasabb csúcsa a Śnieżka 1603 méterrel emelkedik a tengerszint fölé.
A parkot 1959-ben hozták létre, területe meghaladja az 5,5 ezer hektárt. Az erdőöv felső határa feletti része, vagyis az alhavasi és a havas öv több mint 1,7 hektár területű régiója szigorú védelem alatt áll. A parkot több mint 11 ezer hektárnyi védő erdő veszi körül.
1992-Ben a Karkonosze Nemzeti Parkot és a cseh Krkonošsky národní parkot az UNESCO határon átnyúló bioszféra-rezervátumnak ismerte el. A két nemzeti park 2004-ben elnyerte az Európai Nemzeti Parkok és Természetvédelmi Területek Szövetségének Határokon Átnyúló Park elnevezésű tanúsítványát.
A Karkonosze Nemzeti Park létrehozásának célja a Karkonosze-hegység ökológiai rendszerének védelme és változatlan formában való megőrzése volt a turisztikai forgalom egyidejű engedélyezése mellett. A park területe viszonylag könnyen elérhető a kijelölt túrautakon. 33 gyalogos túrautat jelöltek ki, melyek hossza összesen meghaladja a 100 km-t. A gyalogos túrautakon kijelölték a kerékpárosok által is használható szakaszokat. A kerékpáros turizmus a piros jelzés kijelölt szakaszain engedélyezett a Łomniczka-patak melletti Menedékházig; az Urszula-úton a Betonhídig; a kék jelzésen a Karkonoszei-hágóig és az Odrodzenie menedékházig; valamint Jagniątków környékén a szudétaúton a Sopot-pataktól a Brocz-patakig. 9 tanösvényt is létrehoztak, és van egy jelzés a lovas turizmust választók számára is. Egy szűk területen a terepet alkalmassá tették a sílesiklásra is. 3 ülőkés és 10 csákányos felvonó működik, illetve 8 könnyű fokozatú sípálya.
A Karkonosze-hegységet tipikus hegyvidéki növényövek jellemzik. A füves területek és tölgyesek a tengerszint feletti 500 m-ig nyúlnak, a bükkösök 1000 méterig. Természetvédelmi szempontból értékesek a fenyvesek és a felettük húzódó alhavasi öv, amely körülbelül 1450 méteres tengerszint feletti magasságig tart. Ebben a növényövben a legelterjedtebbek a havasi törpefenyők alkotta csoportosulások, de kialakultak lápok is. A havasi rétek magassági öve a legmagasabb zónára korlátozódik: a Śnieżka és a Wielki Szyszak csúcsra.
A terep hegyvidéki jellegéhez képest természetes élővilága gazdag. A Karkonosze lengyel oldalán a körülbelül 450 szövetes növényfaj és hozzávetőleg 400 zúzmófaj él. A Karkonosze-hegységben élő fajok között számos botanikai ritkaság is akad. A Karkonosze-hegység állatvilága körülbelül 40 emlősfajt és nagyjából 100 fészkelő madárfajt számlál, továbbá néhány hüllő- és halfajt is. Érdekes jelenség a muflon, amelyet egykor Korzikáról hoztak be.
A Karkonosze-hegység élővilága iránt érdeklődő turistáknak érdemes felkeresni a Szklarska Poręba településen, az Okrzei utcában található Karkonoszei Környezetvédelmi Oktatóközpontot. A „Virtuális Karkonosze” című kiállítás korszerű módszerekkel, nagy formátumú panorámafotókkal és a hegység térbeli makettjével tölti be ismeretterjesztő feladatát. Ezek interaktív módon mutatják be többek közt a jégkorszak utáni kármedencéket, lápokat, az állat- és növényvilágot, az erdőket, a természeti jelenségeket, valamint az emberi tevékenység hegyvidékre gyakorolt sokrétű hatását. A vetítőteremben természetfilmeket tekinthetünk meg és meghallgathatjuk az ezekhez fűzött előadásokat, a műhelyteremben pedig térlátást elősegítő messzelátóval csodálhatjuk meg a Karkonosze-hegység természeti értékeit. Az épület a kerekesszékkel közlekedők számára akadálymentesített.
Különösen érdemes ellátogatni a Kamieńcyzk-hasadékot, mert ide zuhog le a Karkonosze-hegység legmagasabb vízesése. A szurdok mintegy száz méter hosszú, szélessége helyenként a négy métert sem éri el, az oldalfalak magassága viszont meghaladja a 25 métert.
Bővebben: KARKONOSKI PARK NARODOWY
