1 HUF = 0.01 PLN

"Krakkó - városi - és kultúrális turizmus"

Itt minden este jóval éjfél után ér véget. Múzeumokba jártunk, műemlék templomokat tekintettünk meg, s jártunk a gyönyörű várban a Wawel dombon. Mindennek ellenére úgy érezzük, hogy csak részleteket ismertünk meg ebből a csodálatos városból. Legnagyobb élményt a Leonadro da Vinci Hermelines hölgye kép nyújtotta nekünk. Csak itt tudtunk oly sok szép helyet megcsodálni, s ugyanakkor kellemesen, olcsón szórakozni. Kár  alvással tölteni az időt.

Adri

  

Az Európa Kulturális Fővárosa megtisztelő címmel kitüntetett, közei egymilliós lakosú Krakkó a legszívesebben látogatott lengyel város. A város jelentőségének magyarázata nemcsak valóban impozáns történelmi örökségében, hanem a képzett, alkotóképes és kezdeményező emberek sokaságában rejlik. Krakkó a tudományok városa, itt van az egyik legrégibb európai felsőoktatási intézmény - az 1364-ben alapított Jagelló Tudományegyetem. A város 24 felsőoktatási intézményében közel 170 ezer hallgató tanul.
A városban sok-sok idegenforgalmi látványosság teszi kellemessé az ott töltött Időt. Esténként a sajátos hangulatú kávéházakban, sörözőkben és éttermekben nemcsak finomabbnál-finomabb ételek várják betévedő vendéget, hanem pompás stílszerű enteriőrök teszik teljessé a kikapcsolódást.
A krakkói városközpontot 1978-ban felvették az UNESCO Kulturális Világörökségi Listájára.

 A VÁROS SZÍVE - A FŐTÉR
A krakkói Főtér a középkori Európa legnagyobb tere. A tér központi helyén az egykori kereskedelmi csarnok - amelynek a története még a XII. és a XIII. századra nyúlik vissza -, a csúcsíves árkádsoros és a kőből faragott emberarcokkal, az ún. mascaronékkal ékesített Suklennlce, vagyis a Posztócsarnok épülete emelkedik, A Posztócsarnok közelében álla csodálatos szépségű gótikus Mária-templom, benne a középkor híres nürnbergi fafaragó művészének, Wit Stwosznak műremek szárnyas oltárával. A nagy gondossággal helyreállított templomépület kívül egyszerűségével, belül pedig freskókkal gazdagon díszített, magas karcsú hajóival ejti bámulatba a látogatót. A templom egyik tornyából minden órában felhangzik a XIII. századi Krakkó elleni tatár dúlás emlékét őrző harsonaszóló, a hejnał. A Főtér látképét a Városháza tornya uralja, amelynek földalatti pincerészében mindmáig jó állapotban fennmaradtak az egykori kínzókamrák, amelyek egy részének a helyén jelenleg színpad és a kávézó működik.
A Főteret övező ódon polgárházak éjjel-nappal csalogatják a turisták tömkelegét. A közeli kávéházak és éttermek tucatjai egymással versengenek a belső díszítés eredetiségében és az ételkülönlegességekben. A Főtér Krakkó szalonja.

A KIRÁLYI ÚT
Krakkónak Is megvan a maga Királyi útja. S az úton, amelyen egykor fényes uralkodói kíséretek, követek és kiválóságok haladtak, napjainkban a jó öreg Krakkó szerelmesei és a turisták sétálnak. A Királyi út a Matejko térrel veszi kezdetét, majd a gótikus ún. szakállbástyán, a Barbakánon és a Flórián-kapun, Illetve az ugyanilyen nevű csodaszép utcán át vezet tovább, aztán a Főtér polgárházainak reneszánsz homlokzatai és attikái között a barokk és klasszicista kiképzésű Grodzka utcán át a Szent Péter- és Pái-templom mellett, majd végül a középkori Kanonok utcán át éri el a Wawel-dombot.
A Matejko tér a műemlék Szt. Flórián-templommal egykor az akkor még különálló település, Kleparz területéhez tartozott. Onnan a jól védett, majd a később külön elővédőművel, a Barbakán-bástyával megerősített Floriańska kapun át kezdődött a királyi székvárosba, Krakkóba vezető út.
A Barbakán-bástya a középkori védőműépítészet igazi remekműve. Az Európában fennmaradt három ilyen elő-erődmű sorába tartozik, de azok egyike sem versenyezhet vele sem szépségben, sem a konstrukció tökéletessége, sem pedig méretei tekintetében.
A Flórián-kapuhoz kapcsolódtak a hajdan az egész régi Krakkót körülvevő városfalak. A városkapu tőszomszédságában fennmaradta városfal egy eredeti részlete, ahol egész éven át festőművészek kínálják eladásra alkotásaikat. Az egykori városfal nyomvonala mentén kialakított Planty nevű parksáv zöld oázisként húzódik a nagyváros szívében.
A Királyi út meghosszabbítása - a számtalan műemlékben bővelkedő Grodzka utca a legfestőibb krakkói utcával, a Kanonicza utcával - vezet fel a lengyel királyok egykori székhelyéhez, a Wawelhez.

A WAWEL - A KIRÁLYI VÁR
A Főtértől néhány száz méterre, a Visztula kanyarulatával körülölelt Wawel-dombon emelkedő Királyi palota mintegy uraíja a lábánál elterülő várost. A Wawelben koronázták meg a lengyel királyokat, s itt születtek az ország további fejlődésének egyessoron következőfontos szakaszait kijelölő legfontosabb állami döntések. Ennek az impozáns építménynek a története 1000-re nyúlik vissza. Minden Krakkóba látogatónak feltétlenül meg kell tekintenie a Waweli Székesegyházat, a Királyi palota reneszánsz kerengőjét, valamint a reneszánsz korában élt flamand takácsmesterek által készített, arras típusú faliszőnyegekkel díszített, lenyűgöző látványt nyújtó királyi palotatermeket. Különösen bámulatos a fából faragott, színezett emberfejekkel díszített kazettás mennyezetű Követfogadó terem. A Várhoz tartozó Waweli Székesegyház nemcsak elragadó műemlék, hanem egyben ma is működőtemplom.sajátos nemzeti pantheon, ahol sok király, nemzeti hős és a romantika korában alkotó költő sírja található. A székesegyházban különösen figyelmet érdemel a reneszánsz Zsigmond-kápolna.

KAZIMIERZ
Ez a hajdan szomszédos kisváros ma Krakkó egyik leglátványosabb városrésze. Több száz éves műemlékeivel, meg a megismételhetetlen hangulatot árasztó városképével vonzza a turistákat. Kazimierz 1939-ig elsősorban a krakkói zsidók által lakott városnegyed volt. Itt áll a híres Remuh Imaház, valamint a legrégibb lengyelországi zsidó épület, a Régi Zsinagóga, amely ma múzeum. Ugyancsak itt találjuk a "megreformált" imaházat, a Tempelt, valamint a Poper-zsinágogát.
Kazimierz a lengyel és a zsidó kultúra közös emlékeinek és műemlékeinek egyik leggazdagabb tárhaza. Lépten-nyomon szemünkbe tűnnek a lengyel és zsidó lkölcsönös - mindkét társadalomra jótékony hatással levő - egymásrahatásnak a jelei.
Kazimierzben minden év júniusában és júliusában rendezik meg a Zsidó Kulturális Fesztivált. A fesztivál a világ minden részéből a zeneművészek és látogatók hatalmas tömegeit csalagatja ide. A krakkói Kazimierz városnegyed keskeny girbe-gurba utcácskái felidézik a látogatóban a hajdan itt létező, olyannyira más, elragadó kultúra varázsát.

KRAKKÓ KÖRNYÉKE
A Krakkótól délkeleti irányban tíz-egynéhány kilométerre fekvő híres, 700 éves Wieliczkai sóbányát a jó öreg Krakkóval egyetemben felvették az UNESCO Kulturális Világörökségének Első Listájára. A bányában megtekinthető a mind a mai napig folyó a sókitermelés. A legfontosabb látnivaló azonban a természet és a wieliczkai bányászok szargos keze munkája alkotta földalatti galéria-múzeum. Itt mélyen a föld alatt még egy igazi gyógyszanatórium is működik, ahol a különféle légzőszervi, mozgásszervi, valamint reumás betegségeket gyógyitják.
A Krakkótól nem messze található, az UNESCO Világörökségi Listáján szereplő más létesítmények: a Kalwaria Zebrzydowska-i templom, kolostor és a kálváriapark, az egykori német hitlerista Auschwitz-Birkenau-i koncentrációs tábor múzeuma, a XV. századi gótikus fatemplomok Dębno-ban, Binarowa-ban, Lipnica Murowana-ban és Sękowa-ban.
Krakkói látogatás alkalmával érdemes felkeresni a II. János Pál pápa emlékét őrző helyeket, többek között a 40 kilométerre fekvő Wadowice városát, ahol született és ahol gyermekéveit töltötte.
Nagy idegenforgalmi látványossága Krakkótól 100 kilométerre, a Tátra lábánál fekvő Zakopane - Lengyelország téli fővárosa Minden év nyárutóján itt rendezik meg a Nemzetközi Hegyvidéki Fesztivált télen pedig -olyan FIS (Nemzetközi Sí Szövetség)-rendezvényeket, mint a Szilveszteri Sífutás, a Kontinentális Kupa vagy a Világkupa síugró verseny, illetve a Lengyel Síbajnokság.

TÁJI JELLEGŰ ÉTELKÜLÖNLEGESSÉGEK
Az ismertebb ételek mindenek előtt a krakkói mártogatós,ami nem más mint sok hagymával és köménymaggal párolt sertéskaraj-szeletek, vízben főtt gombócban vagy zsömlében, szósszal körítve. Ugyancsak nagyszerű a kacsasült gombával, amelyet hajdinakásával tálalnak A két figyelmet érdemlő lengyelországi sajtféleség a Krakkótól nem messze, a Tátra alján, juhtejből készülő oscypek és bundz. Igazi csemegének számít a vaníliával ízesített túróból készülő - krakkói túrós lepény, valamint a híres pápai krémes. A legismertebb s Krakkóban mindenütt kapható péksütemény a sóval, mákkal vagy szezámmaggal behintem krakkói perec.

Annak, aki szeretné megismerni Lengyelország lelkét, feltétlenül el kell  elutazzon Krakkóba. Krakkó területén több mint ezer éven keresztül a lengyel nemzet a művészet és kultúra legkiválóbb alkotásait gyűjtötte össze. A nemzeti hagyomány krakkói kincsesládája felbecsülhetetlen. Krakkó a lengyel történelmi örökségek hatalmas ékszeres doboza.

 Krakkó  telepesedési előjogát 1257. június 5-én adta ki V. Szemérmes Boleszláv. De Krakkó ennél jóval idősebb. A VIII. században Krakkó a Wislan fejedelemség központja volt. 990 körül a város a Piast államban találta magát és a királyság egyik fő székhelye lett. Az első írásos emlék, melyben Krakkót említik, a 992-ből származó Dagome Iudex. 1320-tól Krakkó méltán töltötte be a főváros szerepét a királyságban. 1335-ben Nagy Kázmér telepedési jogot adott Kazimierz városának. Így jött létre a középkori agglomeráció. Krakkóban látogatásukat tették európai követek és messzi országokból érkezett kereskedők. Krakkó a legkifinomultabb árukat kínálta, továbbá a kultúra, művészet és tudomány ismert és elismert központja volt. Krakkóban sosem volt hiány szórakozásból, érkeztek ide bűvészek, zsonglőrök és különféle varázslók. A Jagellók idejében Krakkó a hatalmas Lengyelország reneszánsz fővárosa volt. 1400 után az egyetem megújításának köszönhetően Krakkó Európa szellemi szívévé vált.

Krakkóba évszázadok óta turisták ezrei érkeznek az egész világról. Ezer évvel ezelőtt Krakkót meglátogatta egy arab utazó és földrajztudós, Muhammed Al-Idrisi. Roger könyvében megírta, hogy Krakkó „nagy és szép város, sok házzal és lakossal, vásárokkal, szőlőkkel és kertekkel.” 1493-ban Krakkóban egy német földrajztudós szórakozott, Hartman Schedel, aki a Világkrónikában azt írta, hogy Krakkóban az emberek pompásabban élnek, mint Lengyelország egyéb területein, és hogy „itt mindent megtalálsz, amit emberi természet kívánhat”.

A büszke elnevezést – A turisták Mekkája – Krakkó viseli, és 2000-ben Európa Kulturális Fővárosává nevezték ki. 2006-ban Krakkó bekerült az öt legnépszerűbb európai város közé és 2007-ben megkapta a világ legdivatosabb városa címet. Látogatók tömegeit a több évszázados város egyedülálló hangulata, a művészeti mesterművek és az óvárosi utcácskák bája vonzza Krakkóba.

Hogy jól megismerjük ezt a szép várost a legjobb lenne itt lakni. A fő turistaútvonal a Királyi Útvonal: Barbakán – Flórián Kapu (utcai festménygalériával) – Flórianska utca (Jan Metajko festőművész házával) – Főpiactér (az Adam Mickiewicz szoborral, az emléktáblával Tadeusz Kosciuszko esküjének helyén, a gótikus Mária Templommal, a reneszánsz Posztócsarnokkal, a román kori Szent Adalbert Templommal) – Grodzka utca (Veit Stoss házával, Szent András Templommal, Szent Péter és Pál Templommal) –  és a Wawel.

Krakkóban járva mindenképp meg kell nézni az óvárost és Kazimierzt, a zsidónegyedet, ami 1978 óta a UNESCO Világörökségi listáján szerepel, valamint a Jagelló Egyetem Collegium Maius épületét.

A sziklás, Waweli mészkőhegy a leghíresebb lengyel kastéllyal, a város közepén emelkedik. Minden egyes, a Wawel hegyen tett látogatás egy újabb rácsodálkozás erre a művészeti remekműre. A Wawel lábánál lakik a kegyetlen sárkány, melyiknek a „całozerce” (egyfalás) nevet adták, s ami ma csak rendelésre fúj tüzet. Történt ugyanis, hogy a legendás Krak király uralkodása idejében, A Wawel lábánál lévő barlangban élt egy rettenetes sárkány, aki krakkói szüzeket evett. Később már ez sem volt elég, így Krak király, döntést hozott. A sárkányt el kell pusztítani. Kihirdette, hogy aki végez a sárkánnyal, annak adja fele királyságát és lánya kezét. Sokam próbálkoztak, de mind sikertelenül. Végül Skuba szűcs jelentkezett a királynál, aki fortélyossággal akarta legyőzni a szörnyeteget. A sárkány falánkságát akarta kihasználni. A szűcs birkabőrt töltött meg szurokkal és kénnel, összevarrta és négy falábra helyezte, majd a sárkány elé rakta. A sárkány egy falásra megette a csapdát. Egy kis idő múlva a gyomra égni kezdett, így kirohant és a Visztula vizével próbálta oltani fájdalmát, és addig ivott, míg végül szétdurrant. A szűcs pedig megkapta megérdemelt jutalmát.

A Waweli hegyen van a Waweli Székesegyház is, a király és udvarának szentélye, valamint a lengyel királyok nyughelye. A székesegyház 1076-1734 között királyi koronázási hely volt. A XVI. század első feléből való Zsigmond Torony, ahol a legfontosabb lengyel események idején szól a királyi Zsigmond Harang. A harangon szentek képei vannak: Szent Zsigmond és Szaniszló, valamint Lengyelország és Litvánia címere. A Zsigmond Harang 1521. július 9-e óta függ. Hangját a lengyelek legelőször 1521. július 13-án hallhatták.

A Főpiactér Krakkó központja. A piactér Lengyelország legjelentősebb történelmi eseményeinek volt szemtanúja. Látott koronázási felvonulásokat, királyi esküvőket, vagy az 1525-ös híres porosz hűbéreskünek is tanúja lehetett. A tér alatt Lengyelország legmodernebb földalatti múzeuma látható.  www.podziemiarynku.com

A posztócsarnok (Sukiennice) mostani reneszánsz formáját Pongrác mester adta 1556-1559 között. A csarnokban            megmaradt az eredeti, műemlékként működő gáz világítás. A csarnok kínálata a legkifinomultabb ízlést is kielégíti. Ékszerek, emléktárgyak, kézműves tárgyak és cepelliák (népművészeti tárgyak). Az emeleten a Lengyel Művészeti Galéria van.  www.muzeum.krakow.pl/Sukiennice.56.0.html

A Szűz Mária mennybemenetelének Temploma, azaz a Mária templom az ország legismertebb szentélye. A templom tornyából óránként, naponta 24-szer hallatszik a szaggatott hejnał, azaz trombitaaszó. A szaggatottság egy legendával kapcsolatos. Amikor a tatárok megtámadták Krakkót, a torony trombitaszóval figyelmeztette a lakókat a veszélyre. Zenélés közben egy nyílvessző fúródott a trombitáló őr  nyakába, ezért megszakadt a játék. A  hős őr azonban  még sebzetten is folytatta a trombitálást. A templom gazdag belsejét a gyönyörű késő-gótikus faragott remekmű, Vit Stoiss oltára díszíti. De a templom szépítésében részt vettek Jan Matejko, Józef Mehoffer, Stanisław Wyspianski híres lengyel művészek is.

A Collegium Maius a legrégibb megmaradt székhelye az ismert Jagelló Egyetemnek. Az épület homlokzatát egy, a közelkeleti építészetre jellemző kiugró ablak díszíti. Az udvar pedig XV. századi boltívek láncolata. A földszinten előadótermek találhatók. Az egyikben maga Mikołaj Kopernikusz tanult.

Kazimierzt, a zsidó negyedet Nagy Kázmér király alapította 1335-ben. Itt vannak a gyönyörű Tempel és Öreg zsinagógák, és fokhagymával illatozó éttermek is várják az ide látogatókat.

Krakkóban járva mindenképp meg kell nézni a Hermelines Hölgyet Leonardo Da Vinci alkotását. Inni kell egy kávét a főtéren, enni egy krakkói obwarzaneket (perec) és menni egy kört lovaskocsival. A pletykák szerint a krakkói kávézók kezdetüket III Sobieski János bécsi győzelmének köszönhetik. A hadizsákmányok között a király állítólag török kávét is hozott. A főtéren gasztronómiai eseményeket is szerveznek, mint a kenyérnapok vagy a derelyenapok.

Krakkó királyi város, előkelő és magasztos. A hagyomány keveredik a modernizmussal. Lengyel lélek európai normában.

link:
www.krakow.pl

 

 

 

 

 

TERVEZZE MEG ÚTVONALÁT

Tervezzen egy utat
Létszám?
1
Mennyi időre?
2 nap
Ha többet szeretne megtudni, iratkozzon fel hírlevelünkre

Newsletter HU