Bazylika Mariacka
Bazylika Mariacka
Bazylika Mariacka
Krakkó Kazimierz
Főtér
Főtér
Sukiennice
Sukiennice
Wawel
Wawel
KRAKKÓ
Az Európa Kulturális Fővárosa megtisztelő címmel kitüntetett, közel egymilliós lakosú Krakkó, a Kis-lengyelországi vajdaság központja a legszívesebben látogatott lengyel város. Krakkó a tudományok városa, itt van az egyik legrégebbi európai felsőoktatási intézmény – az 1364-ben alapított Jagelló Tudományegyetem. A város 24 felsőoktatási intézményében közel 170 ezer diák tanul. Ennek is köszönheti a város sajátos hangulatát, amelyben a kultúra és a bohémság keveredik.
Krakkó történelmi városközpontját 1978-ban felvették az UNESCO Kulturális Világörökségi Listájára.
A VÁROS SZÍVE – A FŐTÉR
A krakkói Főtér a középkori Európa legnagyobb tere. A tér központi helyén az egykori kereskedő csarnok – amelynek a története még a XII. és a XIII. századra nyúlik vissza –, a Sukiennice, vagyis a Posztócsarnok épülete emelkedik. A Posztócsarnok közelében áll a csodálatos szépségű, gótikus Szűz Mária Mennybemenetele templom, azaz a Mária templom. Ez az ország legismertebb szentélye, benne a középkor híres nürnbergi fafaragó művészének, Wit Stwosznak műremek szárnyas oltárával, amelynek legutóbbi felújítása 2021-ben fejeződött be. A templom egyik tornyából minden órában felhangzik a XIII. századi Krakkó elleni tatárdúlás emlékét őrző harsonaszóló, a hejnał. A Főtér látképét a Városháza tornya uralja. A főtéren gyakran szerveznek koncerteket, gasztronómiai eseményeket, és ez a minden évben megrendezésre kerülő karácsonyi vásárok helyszíne is.
A KIRÁLYI ÚT
Krakkónak is megvan a maga Királyi útja – a Matejko térrel veszi kezdetét, majd a gótikus ún. szakállbástyán, a Barbakánon és a Flórián-kapun, illetve az ugyanilyen nevű csodaszép utcán át vezet tovább, aztán a Főtér polgárházainak reneszánsz homlokzatai és attikái között a barokk és klasszicista kiképzésű Grodzka utcán át a Szent Péter- és Pál-templom mellett, majd végül a középkori Kanonok utcán át éri el a Wawel-dombot.
A Flórián-kapuhoz kapcsolódtak a hajdan az egész régi Krakkót körülvevő városfalak. A városkapu tőszomszédságában fennmaradt a városfal egy eredeti részlete, ahol egész éven át festőművészek kínálják eladásra alkotásaikat. Az egykori városfal nyomvonala mentén kialakított Planty nevű parksáv zöld oázisként húzódik a nagyváros szívében.
A Királyi út meghosszabbítása – a számtalan műemlékben bővelkedő Grodzka utca a legfestőibb krakkói utcával, a Kanonicza utcával – vezet fel a lengyel királyok egykori székhelyéhez, a Wawelhez.
WAWEL – A KIRÁLYI VÁR
A Főtértől néhány száz méterre, a Visztula kanyarulatával körülölelt Wawel-dombon emelkedő Királyi palota mintegy uralja a lábánál elterülő várost. Itt van a Waweli Székesegyház is, az egykori királyok szentélye, valamint nyughelye. A székesegyház 1076-1734 között királyi koronázási hely volt. A XVI. század első feléből való a Zsigmond Torony, ahol a legfontosabb lengyel események idején megszólal a királyi Zsigmond Harang. Minden Krakkóba látogatónak feltétlenül meg kell tekintenie a Waweli Székesegyházat, a Királyi palota reneszánsz kerengőjét, valamint a reneszánsz korában élt flamand takácsmesterek által készített, arras típusú faliszőnyegekkel díszített királyi palotatermeket. A Várhoz tartozó Waweli Székesegyház nemcsak gyönyörű műemlék, hanem egyben ma is működő templom, sajátos nemzeti pantheon, ahol számos király, nemzeti hős és a romantika korában alkotó költő sírja található. A székesegyházban különösen figyelmet érdemel a reneszánsz Zsigmond-kápolna.
A Wawel lábánál lakik a kegyetlen sárkány, amely időről időre ma is tüzet okád.
KAZIMIERZ
Ez a hajdan szomszédos kisváros ma Krakkó egyik leglátványosabb városrésze. Kazimierzt, a zsidó negyedet Nagy Kázmér király alapította 1335-ben, 1939-ig elsősorban a krakkói zsidók által lakott városnegyed volt. Itt áll a híres Remuh Imaház, valamint a legrégebbi lengyelországi zsidó épület, a Régi Zsinagóga, amely ma múzeum. Ugyancsak itt találjuk a "megreformált" imaházat, a Tempelt, valamint a Popper - zsinagógát.
Kazimierz a lengyel és a zsidó kultúra közös emlékeinek és műemlékeinek egyik leggazdagabb tárháza. Itt rendezik meg minden év júniusában és júliusában a Zsidó Kulturális Fesztivált. A fesztivál a világ minden részéből zeneművészek és látogatók hatalmas tömegét vonzza.
TÁJJELLEGŰ ÉTELKÜLÖNLEGESSÉGEK
Nagyszerű a kacsasült gombával, amelyet hajdinakásával tálalnak A két figyelmet érdemlő lengyelországi sajtféleség a Krakkótól nem messze, a Tátra alján, juhtejből készülő oscypek és bundz. Igazi csemegének számít a vaníliával ízesített túróból készülő krakkói túrós lepény, valamint a híres pápai krémes. A legismertebb a Krakkóban mindenütt kapható péksütemény, a sóval, mákkal vagy szezámmaggal behintett krakkói perec.
