1 HUF = 0.01 PLN
 Lengyelország Észak nyugati részén, a német határnál találjuk ezt a várost.
 
Szczecint zöld városnak tartják – kb. 20% park, és zöld tér, egzotikus fákkal és bokrokkal. Továbbá egyetemista város is.
 
A VIII. század közepén, a jelenlegi Várdombon szláv vár épült, két évszázaddal később pedig a lábánál szláv váralja. Ma a Pomorski Hercegek Vára (XVI.-XII. sz.) – észak Európa legnagyobb reneszánsz rezidenciája – uralja a dombot, jelenleg fő kulturális központ.
 
Szczecinben született Zsófia Friderika Auguszta Anhalt-Zerbst, a későbbi II. Katalin cárnő. 30 évvel később szintén itt látta meg a napvilágot későbbi menye Zsófia Dorottya Lujza von Württemberg (I. Pál második felesége), vagyis Maria Fjodorovna, akit Oroszországban a „cárok anyjának” neveznek.
 
A Szczecinbe látogató turisták a város legizgalmasabb helyeit az 1993-ban kijelölt piros útvonalon (szaggatott piros jel) haladva ismerhetik meg. Az útvonal a Főpályaudvartól indul az Óvároson és környékén keresztül halad. A jelzés mentén a legérdekesebb gótikus műemlékek találhatók: Szt. János Evangélista templom (XIV. sz.), Régi Városháza (XIV. sz.), Szt. Jakab Bazilika ( XIV-XVI. sz.), Hét Köpeny - Hajadon Bástya (XIV. sz.), valamint a Szt. Péter és Pál templom (XIV. sz.). Reneszánszkori a Pomorski Hercegek Vára (XVI. sz.) valamint a Loitz család háza (XVI. sz. közepe). A barokk stílust a Parti és Királyi Bástya (XVIII. sz.), a Pomorski Államok Szejmjeinek Palotája (jelenleg a Nemzeti Múzeum Igazgatósága), Grumbkow Palota („Pod Globusem”), Sasos Szökőkút (1732) és Flóra istennő szobra (XVIII sz.) képviselik. Klasszicista stílusban épült Velthusen Palotája (XVIII. sz.) – jelenleg Zeneiskola.
 
A város reprezentatív része, a turisták által legszívesebben látogatott, Szczecin tengerhez való közelségét jelképező része az 500 m hosszú Waly Chrobrego promenád, gyönyörű teraszokkal. A promenádról kitűnő kilátás nyílik, szomszédságában pedig a monumentális középületek találhatók. Ezen a helyen rendezik minden évben a tengeri vitorlás találkozókat, 2007-ben itt volt a The Tall Ship’s Races végállomása, nyáron itt szervezik meg a legnagyobb szczecini rendezvényt, a Tenger Napjait, melynek fő attrakciói a sztárok koncertjei, művészeti előadások, sportjátékok, vetélkedők, vízi parádé valamint a tűzijáték. A sok élmény után számos kávéházban és pubban pihenhetünk.
 
A színházak, a filharmónia, a Szczecini Opera és Operett a szórakozás széles skáláját kínálják, a számos mozi, pub és disco pedig, sokféle zenét és élő előadást. Minden évben megrendezésre kerül pl. az Országos Utcaszínházi Szemle, a Kis Színházi Társulatok Szemléje, a „Kontrapunkt” és a Művészeti Nyár a Várban.
 
Az ideérkező vendégeket különböző kategóriájú szállodák és a kulináris élvezetek teljes skáláját nyújtó éttermek várják.

Szczecin, az észak-nyugati lengyel város már a IX. században létezett, mint egy magas sánccal körbevett, az Oderán való átkelést őrző település. A XII. században I. Wracisław herceg palatiumot (palotát) építtetett, míg 1345-ben III. Barnim megkezdte egy nagy kőház építését, börtöntoronnyal és kápolnával. X. Bogusław,  1474-től Pomorze uralkodója, elismerte Szczecin értékeit, és  döntéshozói központot alapított a városban, ami a vár megépítését eredményezte. A vár világos körvonalai Szczecin óvárosának építményei fölé emelkedik a mai napig. A vár későbbi birtokosai kiegészítették építészetileg. Habár az 1944-es események tönkretették a pomorskiei hercegi dinasztia erőfeszítéseit, a háború utáni Lengyelország újjáépítette a várat, ami Szczecinnek impozáns reneszánsz stílusú építményt adott. Miképpen évszázadokon át, úgy  a szczecini vár  ma is  a város kulturális központja.  A vármúzeum a pomorskie hercegek sírjaival büszkélkedhet, és ha sikerül felmásznunk a 34 méter magas Harangtoronyba, meglátjuk Szczecint, a nagy és modern, műemlékektől változatos, az erdőrengetegek  zöldjével és a folyók kékségével színezett várost. A harangtornyot egy emberi arcot ábrázoló kronométer, a napórát pedig Horáciusz híres „Carpe diem” (Élj a mának!) mondása díszíti. www.zamek.szczecin.pl

Szczecin központja a Vitéz Boleszláv nevét viselő töltések, azaz az 500 méter hosszú kilátóterasz az Odera folyó lejtői mentén. A töltéseken a Tengeri Napok eseményeit rendezik, míg 2007-ben a világ legszebb vitorlásai horgonyoztak itt.

Az évszázadok óta stratégiailag fontos Szczecinnek jó védőrendszerre volt szüksége. A védőfalak egyes részei, valamint a Hét Palást Bástyája maradt meg a XIV. századból. A bástyához egy legenda tartozik a tisztességtelen szabóról, aki a X. Bogusławnak varrt palást anyagából kispórolt egy szoknyára valót a feleségének. A racionális történészek azonban elrontják a játékot, mert a bástya nevének történetét egy szabó céhvel és az innen származó bástyaépítésre szánt jelentős pénzügyi hozzájárulással kapcsolják össze.

A szczecini falakon túl találjuk a világ legrégebbi moziját, melynek találó neve: Pionier 1909 (Úttörő 1909). A szczecini kinematográfiai úttörő hivatalosan 1909.szeptember 26-án kezdte meg működését rövidfilm bemutatókkal, de a mozi alapítója, Otto Blauert már 1907-ben vetített filmeket az éttermi részben. A mozinak két terme van, Főterem (Główna)és Mozizó terem(Kiniarnia), ahol a régi projektorral vetített filmeket egy asztalnál ülve nézhetjük egy csésze teát vagy egy pohár bort kortyolgatva. 2005-ben a Pionier 1909 bekerült a Guiness Rekordok Könyvébe. www.kino-pionier.com.pl

Az öreg mozin kívül Szczecinben működik a közismert Polmos is. A gabonapálinkát termelő vodka üzem, mely hagyománya a XVI. századba nyúlik vissza. A gabonapálinka receptje szigorúan titkos, mely titokról a fátylat a turistákat váró szeszfőzde pincéi lebbentik fel.

Szczecin sokoldalú város. A gabonapálinkán kívül Szczecinből származik a Junak – lengyel Harley, a motorkerékpárok championja. A Junakot, az országutak királyát, 1960-1965 között gyártották. A 350 cm3-is motor a 150 km/ órás sebességig repített. A Junak hangja messziről felismerhető volt.

A Sienny téren, az egykori Rzepichy téren áll a XV. századi városháza. Az óvárosi városháza a nemzetközi turista útvonal, az Európai Gótikus téglaépítészeti Útvonal része, és a Szczecini Történelmi Múzeum székhelye. www.muzeum.szczecin.pl A főteret  műemléki lakóházak és a háttérben a háború után felújított házak díszítik. Érdemes egy kicsit elidőzni az óváros palotái előtt. A neobarokk, 1724-1725-ből származó „Földbolygó alatti” palota homlokzata díszített. A palota alját rusztika, a kontraszt kedvéért a felső rész pedig világos klinker téglával díszített. A palota központjában a Földgolyó áll. A palota előtt egy művészi sas méltóságteljesen bontogatja szárnyait. Az 1732.augusztus 15-én működésbe hozott, Fehér Sas szökőkút mostani helyére 1866-ban került. A szökőkút homokkőből készült alsó részén egy négylevelű lóhere alakú tál van, a felső részén pedig egy éppen felröppenő sas.

Nem sokkal későbbi, az 1726-1729-ben épült Pomorskiei Államok Közgyűlésének palotája, más néven a Földbirtokosi Ház. Az épület I. Frigyes Vilmos porosz király parancsára épült klasszicista barokk stílusban. A homlokzat közepén a Porosz király címerével díszített timpanon kapott helyet, lejjebb a Pomorskiei Hercegség címere látható. A háttérben két szobor tűnik elő. Az egyik szobor a tükörrel és kígyóval a megfontoltságot jelképezi, míg  a másik a mérleggel és karddal  az igazságot szimbolizálja.

A gótika hagyatéka a szczecini székesegyház a XIV-XV. századból. A gótikus  Szent Péter és Pál templom legszebb dísze az 1703-ban készült mennyezet. A mennyezet 27 méter hosszú és 3 méter magasan helyezkedik el. Az akantuszlevelek keretében egy három jelenetet bemutató festmény van: A Világvége, Az Utolsó Ítélet és a Paradicsom. A templom külső falai egyedi műveket mutat be: adománykosár és szczecini arcok. Az adománykosár a XV. század első feléből való és XVI. századi domborművekkel és a templom védőszentjeinek, Szent Péter és Pál képeivel díszített. A szczecini arcok középkori, különböző korú és nemű szczecini lakosok arcát ábrázolják.

A II. Világháború utáni hagyatékok a földalatti utak sokat mondó neveikkel: II. Világháború és Hidegháború valamint egy ötszintes menedék a föld alatt és Sehova Hidak, hisz ezek a hidak semmilyen úttal nincsenek összeköttetésben, nincs semmi értelmük egy laikus számára. A szczecini Földalatti Turistaútvonalat úgy alakították ki, hogy a látogatás alatt szó szerint visszautazunk a háborús időkbe. A kellemes visszatérés a hedonista XXI. századba a mesés nevű Smaragd tó felett vezető úton biztosít sétát. Habár a tó egy bányászati mélyedés helyén alakult ki, a smaragd szín pedig a kalcitos talaj eredménye, a hely semmivel nem emlékeztet eredeti mivoltára.

Szczecini paradicsom a Földön.

 Linkajánló:

 

 

 

TERVEZZE MEG ÚTVONALÁT

Tervezzen egy utat
Létszám?
1
Mennyi időre?
2 nap
Ha többet szeretne megtudni, iratkozzon fel hírlevelünkre