1 HUF = 0.01 PLN

 "Alsó-Szilézia - városi -és kultúrális turizmus"

Olyan városba érkeztem, ahol idegenvezetőim a törpék voltak. Ez a város Wrocław, ahol minden műemléknél találkoztam velük. Nem tudtam eldönteni hová nézzek a történelmi gyönyörű műemlékekre, vagy keressem a törpéket. Legjobban Ostrów Tumski nyűgözött le egyházi és világi műemlékei tömegével, 2016-ra Wrocławot Európa Kulturális Fővárosává választották. Érdemes eljönni ide, minden egyéb európai városnál olcsóbban lehet itt ismerkedni a város kultúrájával.

Péter

 


Wrocławot, Alsó-Szilézia központját nem véletlenül tartják az egyik legszebb városnak. A Sziléziai-síkságon, az Odera két partján terül el, a folyó holt- és mellékágai átszelik a települést, amely történelmét és népességét tekintve az egyik legjelentősebb az országban.
Távolsága Budapesttől 650 kilométer, ami autópályán nem jelentene különösebb kihívást - München is ugyanennyi -, ám mivel ide autópálya nem vezet, ezért a közlekedés körülményesebb, mint ha a bajor fővárosba tartanánk. Wrocław amúgy megéri a kevésbé kellemes és nem túl gyors autókázást.

Alsó-Szilézia ősi fővárosa bővelkedik látnivalókban, az egyik legrégibb és legszebb lengyel város, népességét tekintve a negyedik a sorban. Napjainkban hatszázezren élnek itt. A porosz időkben Breslauként ismerték, akkoriban Kelet-Németország legfontosabb városa volt, a magyarok a 19. századig Boroszlóként tartották számon.
A Sziléziai-síkságon, az Odera két partján fekszik. A városnak öt nagyobb folyója van: a már említett, valamint négy kisebb folyó, amelyek mindegyike az Oderába ömlik. Többen a hidak városának is nevezik, lévén a településnek a második világháborút megelőzően 303 hídja volt, ebből 220 ma is áll.
Wroclaw
nevét az itt élő szlávok egyik törzsi vezéréről, Wroclawról, illetve Wrocislawról kapta, az első, 11-12. századi lengyel források Wortizlawaként kezelték. Ma is fontos közlekedési csomópont az ország délnyugati szegletében, sok főút és vasútvonal fut össze itt, a jól hajózható Odera jóvoltából vízi út is összeköti a Balti-tengerrel. Mivel vajdasági székhely, járási jogú város, közigazgatási központ is, amely egyetemei, főiskolái révén az oktatás, operaháza jóvoltából a kultúra fellegvára. A második világháború nem kímélte, ám a kiváló szakembereknek köszönhetően műemlék épületei régi fényükben ragyognak. Látványos belvárosa sok látogatót vonz.
Az első világháborúig hatalmasat fejlődött, reneszánsz elemekkel büszkélkedő barokk jellegű polgárvárossá vált. Akkor indult hanyatlásnak, amikor a világégés után, az új lengyel állam megszületésekor elvesztette környező területeit. A második világháború vége előtt, az 1945. február 15-től május 16-ig tartó ostrom során az épületek hetven százaléka elpusztult. Hitler parancsának engedelmeskedve a németek a végsőkig védték, majd lángba borították az előzőleg amúgy is letarolt települést.
Az akkoriban 700 ezer lelket számláló Wroclaw félmillió lakóját a németek a szovjet ostrom megkezdése előtt evakuálták, mindössze kétszázezren maradtak, ám a háborút csupán 60-70 ezren élték túl. Mint csaknem egész Szilézia, Breslau is Lengyelországhoz került a potsdami konferencián kötött megállapodás alapján. A legtöbb német túlélőt erőszakkal kitelepítették a háború utáni német államok valamelyikébe, mások önként távoztak.

A főtérről rövid séta után jutunk a plac Universytecki-re, azaz az Egyetem térre. I. Lipót császár 1702-ben alapította az intézményt, az elegáns, szobrokkal díszített, monumentális barokk épület főhomlokzata a keskeny térre tekint, a másik, egyszerűbb pedig az Oderára. Rövid sétával jutunk el Keresztelő Szent János-székesegyházhoz, amelynek helyén korábban három román kori templom állt. A bazilikát, a város főtemplomát a 13-14. században építették, majd többször átalakították. Homlokzatát két, vörös téglából emelt, sisak nélkül torony uralja, egyes részeinek építését századok választják el egymástól.

A főtér, a Rynek délkeleti szegletében, az ulica Olawska sarkán található az Arany Korona-ház (Pod Zlota Korona), amelyet 1521-ben emeltek, reneszánsz stílusban. A Rynek közepén az 1241-ben felhúzott, kétszáz évvel később átalakított, reneszánsz elemeket is magában foglaló gótikus városháza található. Úgy tartják, nem pusztán a városnak és a járásnak, hanem egész Lengyelországnak ez a legszebb gótikus épülete, 66 méter magas, reneszánsz tornyával.
Az egykori szerény városháza fokozatosan nőtte ki magát, a település szabad várossá nyilvánításakor kapott először látványosabb külsőt, emeletet húztak rá, később bővítették, hozzákapcsolták a posztócsarnokot, valamint városi hivatalokat.

Az épület hármas osztású, kétoldalt egyszerű oromzattal, amely közrefogja a késő gótikus, tornyokkal díszített középrészt, amelynek középpontjában a 16. századi, színes számlappal rendelkező, hatalmas óra, alatta pedig díszes, kis erkély található.
A déli oldal az épülettömb legvonzóbb része, köszönhetően a tornyocskáknak, szobroknak és gondosan kimunkált domborműveknek, amelyek stílusában a késő gótika és a reneszánsz találkozik. A pincében található a beszámolók szerint az ország egyik legöregebb és leghíresebb sörözője, ahova nagy lendülettel térünk be, ám fogyasztás nélkül, gyorsan távozunk, ugyanis a pincér nem jön, hogy érdeklődjön, mi járatban vagyunk. Gond nincs, a téren elegáns éttermek, egyéb vendéglátóegységek sora található, amelyekben kiváló lengyel söröket mérnek. Az árak a hazaival megegyeznek, az alkalmazottak, miután megtudják, honnan érkeztünk, kedvesen jelzik: lengyel-magyar két jó barát, együtt harcol, s issza borát. Illetve ezúttal sörét.

Wrocławot írásos dokumentumban 1000-ben említik először. A Slezánok az Ostrów Tumski szigetén lévő település gazdái voltak legalább a VI. századtól. A XI. század 30-as éveiben felkelés tört ki, pogány reakció, az új vallás (kereszténység) elleni lázadás. A felkelés eredménye egy ún. chram, vagyis pogány szentély, amiről azon kívül, hogy volt, semmit nem tudni, sajnálatos módon.

Wrocław művészi és díszes város két kereskedelmi útvonal kereszteződésében: Via Regia és Borostyán Útvonal, Wrocławnak kitűnő feltételei voltak a fejlődéshez. A szerencse rákacsintott a városra, mert az épületek 70%-a elkerülte a II. Világháború bombáit. Ma Wrocławban minden lenyűgöző – Ostrów Tumski szigete, a barokk Leopold Aula a pantheonban, és az építészeti és művészeti csodák hosszú listája. A gótikus városháza a főtéren, gótikus templomok, neogótikus pályaudvar, modernista Centenáriumi Csarnok, Wrocławi Opera, Monopol Hotel, Vásárcsarnok, Barasch Testvérek Vásárközpontja, Renom és Rudolf Petersdorff Áruháza (ma Kaméleon), Piast sörgyár, a Spatgenek és Schaffgotschok palotája, víztornyok. Ezek csak részei az évszázados történelmi hagyatéknak, melyek eredeti állapotukban maradtak fenn.

A wrocławi főtér 175 méter széles és 212 méter hosszú, és Európában az egyik legnagyobb. A főtér, mint középkori piactér, Szakállas Henrik (Henryk Brodaty) idejében épült, 1214 és 1232 között. A teret körülvevő színes lakóházak a világ minden tájáról érkező turistákat elvarázsolják. Kiemelkedő a Griffek alatti lakóház, akik a manierisztikus homlokzatú és stukkó díszítésű épületben elrejtett kincseket őrzik. Az Arany Nap alatti lakóház a Kék Nap alatti és a Hét Elektor alatti lakóházzal együtt vendégül látta a Cseh királyt, Jagiellonczyk Ulászlót és két császárt: II. Rudolfot és II. Frigyest.

A wrocławi városháza a gótika gyöngyszeme, építészeti mestermű. Az épület szélső pontjai, vagyis a reneszánsz sisakkal díszített torony és a pince, a legrégebbi lengyel óraharangot és a legrégebbi európai éttermet – Piwnica Swidnicka – rejtik. Az éttermet utoljára 1519-ben építették át, amikor összekötötték a közeli sörfőzdével. Az étterem hangulatát a „Aki nem volt a Piwnica Swidnicában, az nem volt Wrocławban” felirat tükrözi. Az itt felszolgált nemesi italt - a swidnicai sört a világ nagyjai kóstolták: Chopin, Słowacki, Wybicki, Goethe. Eljött a mi időnk!

A Wrocławi Egyetem főépülete egy barokk ünnepségre vár. Az egyetemet I. Leopold császár alapította. Az ő nevét viseli a lélegzetelállító Leopold Aula, melyet szobrok, stukkók, falfestmények és a híres Sziléziai Dicsőség freskó díszítenek.

A Stare Jatki utcában, ami 1242 óta a hentesek helye volt, áll egy emlék a vágóállatok tiszteletére. A bronzból kiöntött állatok: kecskék, kakasok tojással, nyulak, libák és malacok mellett egy kőből készült vízelvezető csatorna van és egy tábla a következő felirattal: „A vágóállatok tiszteletére – a vásárlók”. 

A Pomaranczowa Alternatywara (Narancssárga Alternatíva), a szürkék színes mozgalmára a XX. század 80-as éveiből egy törpe emlékeztet, csinos szobor a sétányon a Swidnicka utcában.

A törpék elfoglalták Wrocławot! Amióta 2003-ban Wrocław polgármestere a Jas lakóházban megnyitott egy extra helyiséget – a Törpe Múzeumot, melynek létezéséről egy miniatűr címtábla informál az emberi térd magasságában, azóta Wrocławba elkezdtek beköltözni a koboldok. Először harcos (Szermierz), majd Hentes (Rzeznik) és két Sziszifuszi (Syzyfki). Az Oderai Mosó (Pracz Odrzanski) a Piast Hídnál vert magának sátrat. A Vak és Siket Törpék W-skerst kísérik. Az Onkológiai Gyermek Klinikát az életet Álmodozó (Marzenka) törpe színesíti.

Wrocławban felejthetetlen a Racławicei Körkép. Jan Styk és Wojciech Kossak 1894-ben készült óriási műve 114 méter hosszú és 15 méter széles. A körképet nézve úgy érezzük, mintha mi is részesei lennénk a Tadeusz Kosciuszko vezette csatának.        www.panoramaraclawicka.pl  

 Wrocławban van a legrégebbi lengyel állatkert. Az állatkert 1865-ben egy wrocławi polgárnak köszönhetően jött létre. Ma, az állatkert 4000 állatnak nyújt biztonságos otthont. Az állatkert egy műemléki épülettel van összekapcsolva, ami a helynek hangulatot és jellemet ad. www.zoo.wroclaw.pl 

A nyugalom oázisa Wrocławban a Japán Kert. A kert architektúrája – lugasok, hidacskák, tavak és Japán növények különleges hangulatot teremtenek. Kicsit irreális, mesés hely egy nagyváros szívében.

Wrocław a melegség szigete város formájában. Fennek, a meleg hegyi szélnek köszönhetően 1990. február 21-én a 20 Celsius fokos melegben, míg egész Lengyelországban fagyoskodtak, a wrocławiak a nap melegén sütkéreztek.

Wrocław mindig is sokszínű kultúrával rendelkezett, és nincs ez másképp ma sem. A zsidó negyedet a XII. században jelölték ki a Szent Antal, Włodkowica, Krupnicza és Szajnocha utcák között. A történelem kíméletlen volt a zsidó műemlékekkel, de Wrocławban két zsinagóga fennmaradt. Az 1829-ben megnyitott Fehér gólya alatti zsinagóga (pod Białym bocianiem), aminek a klasszicista épülete ma zsinagógaként működik és a Zsidó Kultúra és Tanítás Központjának otthona. Szintén fennmaradt a Kicsi Zsinagóga (Mała) 1945-ből, amelyben az Aron ha-kodesz a tízparancsolat és héber feliratú táblákkal díszített. Az 1872-ben épült, legnagyobb Új zsinagóga (Nowa) helyén ma emlék áll. 1938-ban ugyanis lerombolták.

Sírkövek természetes környezetben, a fűben, ezek a zsidótemetők. Wrocławban kettő van: régi és új. Az újban érdekesség az egy női síron található Ohel (zsidó sír). Este, az egész napos járkálás után, legkellemesebb beülni egy kávézóba a Solny téren, és megpihenni, miközben a friss virágokkal telt virágboltokat nézzük a holdfényben. Mert Wrocławban még éjfélkor is virágzik az élet. A pellengér pedig a régmúltra emlékeztet. 

Hasznos információk: szállás, ellátás, Wrocław honlapja

link:http://www.wroclaw.pl/


 

 

 

TERVEZZE MEG ÚTVONALÁT

Tervezzen egy utat
Létszám?
1
Mennyi időre?
2 nap
Ha többet szeretne megtudni, iratkozzon fel hírlevelünkre