Zielona Góra
Zielona Góra – nomen est omen
Zielona Góra (a név jelentése: Zöld Hegy) területén a 10. században már egy kézműves-kereskedő település feküdt. Ez a kisváros a Szőlősnek vagy Zöldnek nevezett hegy lábánál helyezkedett el egy patak jobb partján. Zielona Góra telepesei főként Németországból és Flandriából származtak. Amikor Szilézia Vitéz Boleszló király hatalmába került, a régió határán fekvő Zielona Góra szintén lengyel terület lett. Városjogot 1323-ban kapott.
A város neve tökéletesen jellemzi a várost. Az autópályán haladva már messziről látni a zöld hegyeket. A városban számos kisebb-nagyobb park található. A zöld területek fái közül kiemelkedik az ulica Kopernikában álló 800 éves tiszafa. Zielona Góraban és környékén főleg fenyőerdők vannak, de találkozhatunk kőrisekkel, égerfákkal, sőt még szelídgesztenye is akad. Ezenkívül a város a szarkák kedvenc helye is, 715 pár fészkel itt, ami Európa legnagyobb városi szarka populációja.
Lengyelország borfővárosa
Zielona Góra neve összeforrt a borral. A település a 14. században kapott városi jogokat, de szelíd lankáit már korábban is szőlőültetvények borították. Sáskajárás, járványok, háborúk, történelmi viszontagságok – semmi nem tudta megakadályozni az itteni borkészítés fejlődését. 1826-ban Zielona Górában kezdték meg először német területen a gyöngyöző bor gyártását. Ugyanekkor nyitották meg itt az első nagyüzemi pincészetet. 1852-ben a városi tanács Zielona Góra hivatalos városi ünnepének nyilvánította a szüretet. A 19. század második felében egy európai vásáron már díjat is nyert a helyiek specialitása. Az 1930-as években a város bortermelése már elérte az évi 800 000 palackot. A szüreti hagyományt a kommunista időkben szüneteltették. Ekkor Zielona Górában almából készített, borhoz hasonló italkülönlegességet gyártottak. 1990-től azonban ismét Bacchus őnagysága (a bor istene) uralkodik a városban. A Szüreti Fesztivál (Święto Winobrania) ideje alatt a város ünnepel, kóstol, táncol és énekel. Zielona Góra Bacchus karjai közt becsületesen teljesíti bor iránti kötelezettségeit: egy pohár sem marad üresen.
A Bormúzeumban (Muzeum Wina) több mint másfél ezer kiállítási tárgy segítségével mutatják be a helyi bortermelés történetét a kezdetektől napjainkig. A bor történetéhez kapcsolódó látványosság a Pálmaház is (Palmarnia), amelynek 1961-ben épült modern, üveg épülete egy 1818-ban épült műemléki Présházzal kapcsolódik össze. A Pálmaház körül található Szőlő Park (Park Winny) egy szimbolikus szőlőültetvény, amely azokat az időket idézi meg, amikor még minden dombon szőlőt termesztettek a város körül. Ma ez egy kiváló hely, hogy megpihenjünk a városnézés után. A Pálmaházban kétszáz fajta egzotikus növény található, köztük a legnagyobb európai datolyapálma, az épület felső teraszáról pedig a Régi Piactér és a pincészetek gyönyörű panorámája tárul elénk. A Szőlőhegyen (Wzgórze Winne) járva ne hagyjuk ki a Piwniczka Winiarska nevű borospincét, ahol megkóstolhatjuk a helyi borokat.
Ami Wrocławban a törpék, az Zielona Górában a Bachusikok, azaz a „kis Bacchusok”. A Kis Bacchusok útvonalán (Szlak Bachusikowy) több mint ötvenet fedezhetünk fel belőlük. Legtöbben a város sétálóutcáján vannak, amely az egyik leghosszabb sétáló utca az országban. Számos kávézó, étterem, söröző szegélyezi, amelyek gyakran régi borospincékben kaptak helyet.
A történelem cseppjei
A Régi Piacteret (Stary Rynek) a 13. században alakították ki. A mai lakóházak nagy része mégis a 18-19. században épült. Egyes épületek eklektikus vagy szecessziós díszítéssel pompáznak a téren. Itt található az eredetileg gótikus stílusú, 15. századi Városháza is, amelyet a 16. és 17. században többször átépítették. A Városháza dísze a 16. századi Tűztorony, melynek csúcsát barokk sisak és három lámpás díszíti. A Városháza nem csak Zielona Góra Városi Tanácsának székhelye, de egy hangulatos éttermet is találunk itt.
A város további legfontosabb látnivaló is a főtér közelében találhatók, úgy mint például a három szintes, 35 méter magas, gótikus Éhségtorony (Wieża Głodowa), amely még a korábbi városi erődítményrendszerből maradt meg. Zielona Góra legrégebbi vallási műemléke a Sziléziai Szent Hedvig társszékesegyház (konkatedra św. Jadwigi), amelyet 1272–1294 között építettek. Az eredetileg gótikus épülethez a későbbi korok építészei is hozzátették a maguk részét. Ma a vakolt templombelsőn csak sejthető, hol voltak az eredeti csúcsíves ablakok.
Az egykori protestáns gyülekezeti templom, a Krisztus Udvara, 1746-1748 között épült. Ma ez a barokk, kereszt alapú, mind kívül, mind belül sajátos megjelenésű épület a Częstochowai Szűz Anya Templom. Ahogy a częstochowai kolostorban teszik, ebben a templomban is minden mise előtt megmutatják a Częstochowai Szűz Anya képét. 1828-ban egy félköríves ablakokkal és órával díszített tornyot építettek a templomhoz. A torony tetejét hagymakupola, terasz és egy nyolcszögletű csúcs díszíti. A templom belsejében érdemes megnézni az 1755-ből való keresztelőkutat, a 18. századi szószéket, valamint a Mózest és Jézus Krisztust ábrázoló hatalmas méretű ablakokat. Ezenkívül a templomokban ritkán előforduló szabadon álló kályhákat is találunk itt, a három szinten egymás felett elhelyezkedő karzatok miatt pedig szinte inkább színházban érezzük magunkat, mint templomban.
Zielona Góra soknemzetiségű voltára a régi zsidó temetőben álló emlék utal.
Csillagok, tortúra, sport
A Planetarium Wenus az egyike a világ három mozgókupolás planetáriumának, ez a technikai megoldás lehetővé teszi, hogy vetítés közben változzon a néző látószöge. A csillagda repertoárjában sok más érdekesség mellett szerepel az első fulldome, azaz egészkupolás technológiával készült lengyel animáció „Az álmok szárnyain”, amely a repülés történetét meséli el. A Planetárium a Természettudományi Központtal együtt alkotja a Kepler Tudományos Központot (Centrum Nauki Keplera).
A Lubusföldi Múzeumban (Muzeum Ziemi Lubuskiej) megtekinthetjük többek között a kínzókamrákat is. A rideg pincékben berendezett kiállítás igen szemléletesen mutatja be a közép- és újkori büntetés-, és ítéletvégrehajtás módszereit.
Zielona Góra egy sportos város, egész évben számos sporteseményt rendeznek itt. Igazi adrenalinbombát jelent a Falubaz Stadionban tett látogatás, ahol megnézhetjük, hogy uralják a salakmotor-versenyzők az akár 100km/h óra sebességre is képes fék nélküli motorjaikat. Ezenkívül érdemes elmenni egy kosárlabda-mérkőzésre is, és megnézni a négyszeres lengyel bajnok Zastal Zielona Góra egy meccsét.
Az aktív pihenés híveire nordic walking útvonalak, modern kerékpárutak és 400 darab, bérelhető kerékpár vár, amelyek segítségével a városközponttól távolabb eső érdekességeket is megtekinthetjük. Sőt, akár még egy oderai hajókirándulásra is adódhat lehetőségünk.
A város neve tökéletesen tükrözi a színét. Az autópályán haladva már messziről látni a zöld hegyeket. A városban 5 park és 3 zöld terület van. A Kopernikusz utcában 800 éve nő egy impozáns tiszafa. Zielona Góraban főleg fenyőerdők vannak. Ám találkozhatunk kőrisekkel és égerfákkal, sőt még szelídgesztenye is akad. Zielona Góra a szarkák kedvenc helye, 715 pár madár él itt, ez Európa legnagyobb városi szarka csoportosulása.
A zielono górai szőlők már 1314-ben ismertek voltak. 1828-ban megnyitották az első fehér- és vörösboros pincészetet. A XIX. század második felében európai vásáron nyert díjat a zielono góraiak specialitása. A XX. század 30-as éveiben a városban már több tucat pincészet volt, a nemes ital termelése pedig elérte az évi 800.000 palackot. 1852-ben a városi tanács Zielona Góra hivatalos városi ünnepének nyilvánította a szüretet. A szüreti hagyományt a kommunista időkben szüneteltették. Az akkoriban szomorú Zielona Góra almából készített borhoz hasonló különlegességet. 1990-től őnagysága Bachus (a bor istene) folytatta uralkodását Zielona Góraban és minden ősszel megrendezik a Pazar Bor Ünnepét. A Bachusi ünnep ideje alatt Zielona Góra ünnepel, kóstol, táncol és énekel. Zielona Góra Bachus karjai közt becsületesen teljesíti bor iránti kötelezettségeit. Egy pohár sem marad üresen.
A zielono górai bor hagyományát a Szőlő Parkban és Pálmaházban lehet megismerni, melyet 1961-ben az 1818-ból való Borász Házához építettek. A Szőlő Park egy sajátos központja Zielona Góranak. Itt megpihenhetünk az intenzív városlátogatás után. A Szőlő Hegyről a régi piactér és a pincészetek gyönyörű panorámája tárul elénk. A Pálmaházban 200 fajta egzotikus növény van, köztük az Európában legnagyobb datolyapálma. A Pálmaház sok színes halnak és teknősnek is otthont ad. www.palmiarnia.zgora.pl
A pincészetet elhagyva egyenesen a régi piactérre jutunk, melyet a XIII. században alakítottak ki. A lakóházak nagy része mégis a XVIII-XIX. században épült. Egyes épületek eklektikus vagy szecessziós díszítéssel pompáznak a téren.
A régi piactéren áll a XV. századi városháza. Az eredetileg gótikus stílusú épületet a XVI. és XVII. században többször átépítették. A városháza dísze a XVI. századi tüzelő torony, barokk sisakkal a tetején és három lámpással. A városházában van Zielona Góra Városi Tanácsának székhelye, és egy hangulatos éttermet is találunk itt.
A zielona górai Fürdő torony, másnéven Éh torony a városi erőd része. A gótikus torony téglából épült, 35 méter magas és három szintje van. A torony tetején egy barokk sisak van lámpával. Az Éh torony és a Drzewny (Fás) tér 1665-1669 között a hírhedt boszorkányüldözések színhelyei voltak. Többtucat bűnösnek ítélt nőt vádoltak varázslással, hogy az ördöggel lepaktáltak. A feltételezett boszorkányok a tűz próbáját nem állták ki.
Zielona Góraban vendégeskedve mindenképpen érdemes megtekinteni a Braniborska Tornyot az 1859-60-as évekből. A torony kezdetben étterem és borozó volt kilátóterasszal, manapság viszont a Zielona Gória Egyetem csillagászati megfigyelőközpontjának szerepét tölti be.
Zielona Góra legrégebbi vallási műemléke a Szent Hedvig másodszékesegyház, melyet 1272-1294 között építettek. A későbbi korok építészei hozzátették a maguk részét a kezdeti gótikus épülethez. Ma, a vakolt templomon sejthető, hol voltak az eredeti csúcsíves ablakok. A templom belsejében megmaradtak a barokk, szenteket ábrázoló festményekkel díszített empóra, valamint a reneszánsz vasalt rácsok az Oliwa Kápolna bejáratánál. A templom modern kinézetét a klasszicista, négyszintes, teraszos és kupolás 1832-ben épült torony egészíti ki.
Az egykori protestáns gyülekezet, Krisztus Udvara, 1746-1748 között épült. 1929-ben a szentély tornya óradíszítést kapott. Ma, ez a barokk kereszt alapú épület a Czestochowai Szűz Anya Templom. A Jasna Górai mintára, ebben a templomban minden mise előtt megmutatják a Czestochowai Szűz Anya képet.
Az egykori evangélikus gyülekezet, ma evangélikus-augsburgi templom, a vallási építmények között ritkán található szecessziós stílusban.1828-ban egy félköríves ablakokkal és órával díszített tornyot építettek a templomhoz. A torony tetejét hagymakupola, terasz és egy nyolcszögletű csúcs díszíti. A templomban találjuk az 1884-es évből származó orgonát. A templom belsejében érdemes megnézni az 1755-ből való keresztelőkutat, a XVIII. századi szószéket, valamint a Mózest és Jézus Krisztust ábrázoló hatalmas méretű ablakokat. Továbbá a templomokban ritkán előforduló szabadon álló kályhákat is találunk itt.
Szép épület, a még nem elismert modernista stílusban épült Lubuski Színház épülete a Niepodległosci (Függetlenség) sugárúton. Az építményt 1931-ben építették és színházi, illetve zenei előadások színtere volt, köztük opera –és balett előadásokkal. A színház hivatalos megnyitóünnepsége 1931. április 1-én volt. A legelső darab egy opera volt, a Pillangókisasszony, melyet egy wrocławi operaénekes, Lydia Pfieffer-Clomb adott elő. A háború után, az univerzális színpadot csak színházi előadások bemutatására korlátozták. Megszüntették az orchestriont (mechanikus hangszer) is, és az eddigi 725 fős nézőtérből 340 férőhelyes lett.
Zielona Góra soknemzetűségére a régi zsidó temetőben álló emlék utal.