Erődők, militáris emlékek
MRU – Międzyrzecki Rejon Umocnieniowy (Miedzyrzecei Védövezet) – a németek impozáns terveinek maradványa, akik a 30-as években az országuk keleti határa mentén akartak óriási erődítményvonalat emelni. Az építkezést Hitler parancsára félbeszakították, de ami megmaradt ma is nagy hatást kelt: katonai óvóhelyek, sárkányfogaknak nevezett akadályok, 28 km hosszú földalatti alagútrendszer és egy egész – gátakból, csatornákból és hidakból álló – vízrendszer.
Hasonló impozáns megoldásokat hagyott maga után a szovjet hadsereg is. Borne-Sulino, a Drawskie Pojezierze erdeiben elrejtett, titkos katonai város csak 1992-ben jelent meg újra a térképeken. Ekkor építették fel a városházát, a postát, a szovjetek után megmaradt emeletes házakat pedig felújították és oda költöztek a sziléziai nyugdíjas bányászok.
Híressé vált a Mazury-tóvidéken található Wilczy Szaniec (Farkas Verem), mely a 40-es években Hitler és a véderő-főparancsnokság főhadiszállásai egyike volt. A 250 hektáros területen létrejött a bunkerek és légoltalmi óvóhelyek óriási együttese, nem hiányzott onnan semmi… kávészó, kaszinó, de még mozi se.
A náci kincsek állítólag a sokkal régebbi, a porosz időkből származó kłodzkoi erődben találhatók. Itt a szikladombban ásták ki a negyven kilométer hosszú, hat méter mélyre nyúló földalatti járatokat. A kincsvadászok azt állítják, hogy pont itt rejtették el a borostyánszobát.
A porosz uralkodó rendelete alapján építették fel Giżyckoban a Boyen-erődöt. A hatalmas fellegvár, melyet soha nem sikerült bevenniük az oroszoknak, akár 3 ezer katona életét is védhette. A létesítmény parancsnoksága állítólag galambpostával kommunikált más városokkal.
A kevés bevehetetlen európai erődök egyike a Biebrzai Nemzeti Parkban lévő Osowiec-erőd. Az oroszok által felépített várat eredménytelenül ostromolta a német hadsereg az I. háború alatt.
S nem feledkezhetünk meg az Oszták –Magyar Monarchia egyik legjelentősebb erődjéről a Przemyśl-ben találhatóról sem. Az I. Világháború alatt sok magyar katona is hatcolt itt és esett el.